KÖZKINCSTÁR SOROZAT

Búvár Kund

Búvár Kund

- 2019. október 16. 11:49

Búvár Kund történetéről a Képes Krónikából értesülhettünk, no és az ifjúság Geréb László könyvéből, ami a Delfin könyvek sorozatban jelent meg. Egyes vélekedések szerint ugyan nem is létezett a német császári sereg utánpótlását a Duna fenekére küldő figura, de mi magyarok már csak ilyenek vagyunk, rendre megkérdőjelezzük hőseinket.

Búvár Kund, pontosabban Zotmund neve az 1360 körül elkészülő Képes Krónikában bukkan fel először, a többi, későbbi említés nem is tartalmaz nagyon új információkat ama jeles fiatalemberről. Kinek hőstette a magyar nép, az állam fennmaradásának egyik legelső krízispontjához kötődik. III. Henrik (1017-1056) német-római császár, mit elődei és utódai is, kelet felé bővítené birodalmát, amihez kapóra is jön neki az elűzött Orseolo Péter hűbéresi felajánlkozása. Aki hiába volt Szent István kijelölt utóda, a magyarok elkergették, és Aba Sámuelt tették meg királyuknak. Péter pedig Henriktől kért segítséget, aki készséggel négy alkalommal is megindította a hadait az alig ötven esztendeje keresztény szomszédja ellen. Az első két hadjáratban Aba Sámuel volt az ellenfél, akit végül a „vasas” németek le is győztek a ménfői csatában, 1044-ben. Péter visszakerült a trónra, de súlyos árat fizetett a saját és országa függetlenségének feladásával. Aztán Pétert a függetlenségpárti magyarok két év múlva újra elkergették, Vazul fiait meghívva a trónra. I. András, vagy Endre királyunk pedig sikeresen védte meg országát a két újabb német támadással szemben.

A hőstettet Vörösmarty Mihály is megénekelte (Ózdi Városi Könyvtár PDM)

1052-ben Henrik hadai az ország akkori kulcsát, Pozsonyt ostromolták hetek óta, mikor a vélhetően a portyázóink miatt a hajókon szállított és őrzött utánpótlást, élelmiszert és ostromszereket a magyarok valahogy elsüllyesztették. Kálti Márk, a Képes Krónika szerzője szerint Zotmund hőstette kellett a győzelemhez, de könnyen beláthatjuk, hogy egy ember képtelen lett volna a Duna fenekére küldeni az akár tucatnyi hajóból álló flottát. De azt is feltételezhetjük, hogy Búvár Kundnak voltak segítői, nem egyedül lékelte meg valószínűleg tölgyfából összeácsolt nagy bárkákat.

A Képes Krónika Kund tettét felvezető iniciáléja (Wikipédia)

Épp ezért egyes történészek arra is gondoltak, hogy a bárkák nagyobbik része a hadjáratra összeállított, az ostrom után szétbontásra ítélt ideiglenes darab volt, amit könnyebb volt megrongálni. S mivel a bárkák valószínűleg egymáshoz voltak rögzítve, egyik talán éppen a másikát húzta le a mélybe. Arra, hogy a lékelés és a merülés között hosszabb idő telhetett el (Bonfini leírása a napkelte utáni második-harmadik órát említi a flotta elsüllyedési idejének), az lehet a magyarázat, hogy a kis lékeken a hajók lassan teltek fel vízzel, amit aztán a zsákokban szállított, kenyérsütésre szánt liszt is felszívhatott. Így egy idő után már nem tehettek semmit a problémát esetlegesen felfedező németek.

A lényeg a lényeg: Zotmund hőstette mindmáig ott él a magyarok (és a németek) emlékezetében. Utóbbiaknak pedig 1052-ben Pozsony alól menekülniük kellett, mint ahogyan az előző esztendőben a felperzselt föld taktikáját alkalmazó I. András ismét csak győzedelmeskedett az éhségtől és az éjszakai támadásoktól demoralizálódó császári hadak felett. Akik Székesfehérvár alól végül felszerelésüket hátrahagyva, vértjeiket eldobálva, a Vértesen keresztül menekültek haza a magyarok rettenetes földjéről.

Borító: Pozsony és a több ágra szakadt Duna egy középkori metszeten (hungaryfirst.hu)

Közkincstár sorozat

Lehel és az ő míves kürtje
2019. november 12. 12:01

A hegyről legurított püspök
2019. október 8. 10:14

Négyfelé vágott vezér
2019. szeptember 24. 10:26

Géza
2019. szeptember 17. 9:34

Tábori mise, csata, spanyolnátha
2019. szeptember 11. 11:00

Lemondások egérutakkal
2019. augusztus 27. 11:14