TENGERRE MAGYAR! SOROZAT

Csak négy őrnaszád és 12 csónak maradhat?

Csak négy őrnaszád és 12 csónak maradhat?

- 2022. március 31. 9:13

Megalakult tehát 1921-ben a Magyar Királyi Folyamőrség, amely ott állt bevethető hajók nélkül, hiszen a szerbektől az antant nyomására visszakapott négy őrnaszádon nemhogy fegyver, de még meghajtás sem volt. De az illetékesek nem estek kétségbe, hét év alatt hét, modernizált őrnaszádunk szántotta már a Duna vizét.

Tehát 1921-ben csak a Wels volt üzemképes, át is nevezték rögtön Szegedre. Aztán megszületett a folyamőrségről szóló 1922. évi XIV. törvény is, amely a belügyminiszter alá rendelte az egységet, hiszen végső soron Trianon miatt csak rendészeti feladatokra alakulhatott meg a szervezet. Amúgy a békediktátumban nyolc, maximum 128 tonna vízkiszorítású őrnaszádot és 12 géppuskával felfegyverzett motorcsónakot engedélyeztek számunkra a „nagylelkű” győztesek. Akik ráadásnak a nyakunkra telepítették a Szövetséges Katonai Ellenőrző Bizottságot is 1921 és 1927 között. Ezeknek a tiszteknek bejárásuk volt szinte mindenhová, így gyakoriak voltak az „antant riadók”, mikor megérkezésükkor el kellett tüntetni az engedélyezetten felüli embereket, vagy fegyverállományt. A Belügyminisztérium aztán egy végrehajtási rendeletben pontosította a Folyamőrség feladatköreit. Elsősorban a közbiztonság fenntartására koncentráltak, de fontos volt a hajóforgalom ellenőrzése, a csempészés és a kémkedés megakadályozása is. Ugyanakkor feladatul kapák a halászat, a vízen történő vadászat és még a fürdőzés ellenőrzését is.

Egy úszó laktanya még a Monarchia idejéből (Piarista Rend Magyar Tartománya CC BY-NC-ND)

1927-re aztán lett új egyenruha is. Az ellenző nélküli tányérsapkán, fekete szalagon fehér betűkkel ott volt az aktuális hajó neve, vagy a „M. kir. Folyamőrség” felirat. A legénység matrózgalléros zubbonyt is kapott, amelynek az ujján viselték a rendfokozati jelzéseket. Közben 1923 márciusára hadra foghatóvá tették az óbudai, újpesti hajógyárakban a Vizát, amit Kecskemétre kereszteltek át. A Csukából 1927-re, a felújítás után Siófok lett, egy év múlva a Lachs pedig a Debrecen nevet kapta. 1927-ben aztán megvettük Ausztriától a teljesen leszerelt Fogast, Compót és a Stört, amik Gödöllő, Győr és Sopron néven szolgálták tovább a hazát. Aztán a 60 tonnás, teljesen felszerelt Siófokot elcseréltük az osztrákokkal a lecsupaszított, de 133 tonna vízkiszorítású Barsch őrnaszádra, amit utána Bajára kereszteltek át. Aztán álcázásra létrehozták a Hajó- és Gépjavító részvénytársaságot is, amibe vagy 30 olyan úszó egységet vittek be, ami korábban a Dunaflottillához tartozott, vagy annak kiszolgálásában vett részt. Olyan hajók is ide tartoztak, mint például a Monarchia idején Panzerschlepp 1005-ös néven futó úszó üteg, ami egy uszály volt, amelyre ágyúkat telepítettek és egyik oldalára ferdén vasbeton lapokat szereltek, hogy arról lepattanjanak az ellenséges, leginkább szerb tüzérségi lövedékek.

Egy folyamőr fényképe a Vateráról (vatera.hu)

És meg is indultak a munkálatok az őrnaszádokon, igyekeztek a gőzturbinákat dízelmotorokra kicserélni, a fegyverzetet pedig a kor színvonalára hozni.

Borító: Két folyamőrségi őrnaszád Óbudán, az egyiken páncélozott megfigyelőhely (militaria.hu)

Tengerre magyar! sorozat

Az új vezérfőkapitány
2022. november 16. 9:49

Még partizánok!
2022. november 8. 9:45

Partizánok!
2022. október 19. 8:43

Aknák!
2022. szeptember 29. 6:38

Stukák és csetnikek
2022. augusztus 30. 6:50

Háború!
2022. július 14. 8:39

Hadihajó harckocsitoronnyal
2022. július 5. 8:50