KÖZKINCSTÁR SOROZAT

Csanád, a hőssé lett köpönyegforgató

Csanád, a hőssé lett köpönyegforgató

- 2019. október 1. 11:30

Csanád vezérről, aki az új idők szavát megértve feljebbvalójára támadott, azért mégiscsak illik a magyar hősök, jeles férfiak sorában megemlékeznünk. Amúgy Koppányhoz hasonlóan róla is meglehetősen keveset tudunk. Az biztos, hogy „árulása” idején még pogány volt, Ajtony viszont, kinek mellesleg hét felesége volt, már Bizáncból érkezett szerzeteseket is tartott az udvarában.

Ha ama rendelkezésre álló kevés adatot összevetjük, akkor Doboka ispán fia, Csanád valamikor 1000 körül születhetett. Hiszen legalább a húszas éveinek a derekán kellett járnia ahhoz, hogy olyan magas rangra jusson, hogy a déli országrész nagyurának, Ajtonynak a katonai parancsnoka legyen. Ugyanakkor a források (leginkább Szent Gellért legendája) valamiféle rokonságot is emlegetnek Szent Istvánnal, aki még a húszas években is az országalapításon munkálkodott. A központosított királyi hatalmat nem jó szemmel néző Ajtony nagyúr volt ennek egyik legnagyobb akadálya, s mivel megvámolta a Maroson érkező királyi sószállítmányokat és, mivel Bizánc is bőkezűen támogatta, nem volt hajlandó behódolni, le kellett számolni vele.

Gömörben tovább élt Ajtony nemzetsége? (Városi Könyvtár Ózd CC BY-NC-ND)

Az ekkor már a király hű emberének számító erdélyi gyula, vagy vajda kapta a feladatot, a királyhoz pártolt Csanád seregével együtt támadjon Ajtony szállásterületeire. Végül 1028-ban, két csatában dőlt el Ajtony sorsa, először Kőkenyérnél (más források szerint Marosvárnál) még győzött, talán éppen az erdélyi csapatok felett, aztán megjött Csanád és Nagyősznél megfordult a hadi szerencse. A legenda szerint Csanád saját maga nyisszantotta le Ajtony fejét, és biztos, ami biztos, kivágta és eltette a nyelvét. A fejet a nálánál jóval nagyobb méltóságú gyula vitte a királyhoz Esztergomba, István színe előtt magának tulajdonította a haditettet. Ekkor vette elő Csanád a nyelvet, és a későbbi szent király haragra gerjedve száműzte a hamis gyulát. (István még 1003-ban indított hadat saját nagybátyja, az erdélyi gyula ellen, ezután kezdik a király helytartóit vajdának nevezni ezen a földön.)

Csanádpalota régi képeslapon (Móra Ferenc Múzeum ©Minden jog fenntartva)

Az átállás és a győzelem után Csanád megkapta Ajtony hatalmas területének javát, hogy hozzon létre vármegyét Marosvár központtal. Ugyanakkor egyházmegyét is kellett szerveznie. Ennek élére 1030-tól Szent Gellért került, aki bazilikát és bencés kolostort is építtetett a már Csanádvárnak (jelenleg Őscsanád település Romániában) nevezett megyeközpontban. (A szent király Ajtony nemzetségét is meghagyta, sőt, javaik is jórészt megmaradtak.) Az adományozott birtokot Csanád leszármazottjai, a Csanád nemzetség tovább gyarapította, így a Macsói bánság mellett Temes, Szerém, Vas, Győr és Moson vármegyékben is voltak birtokaik. Csanád nevét több magyar település is őrzi: Csanádalberti, Csanádapáca, Csanádpalota, Érsekcsanád, Magyarcsanád és a mai Románia területén Őscsanád és Szászcsanád. Ezen falvak járnak össze Csanádpalotára 2005 óta, hogy megemlékezzenek névadójukról és az egykor volt magyar dicsőségről.

Borító: Csanád, ahogy Mónus Béla megfaragta (Wikipédia)

Közkincstár sorozat

Búvár Kund
2019. október 16. 11:49

A hegyről legurított püspök
2019. október 8. 10:14

Négyfelé vágott vezér
2019. szeptember 24. 10:26

Géza
2019. szeptember 17. 9:34

Tábori mise, csata, spanyolnátha
2019. szeptember 11. 11:00

Lemondások egérutakkal
2019. augusztus 27. 11:14

Károly és a magyarok
2019. július 24. 11:18