Csetnek: vízivár a hegyek között

Pálffy Lajos - 2020. március 26. 12:39

A Rozsnyótól 13 kilométerre, nyugati irányban fekvő Csetnek vára pedig a térségre nem jellemző módon „vízivár” volt, tehát nem egy magas hegy tetejére rakták, mint mondjuk Tornát, hanem a hasonló nevű Csetnek patak szigetére, ami körül sikeresen elmocsarasították a területet.

Amelyet még IV. Béla adományozott Bebek Mátyásnak és két fiának, Detrének és Fülöpnek. Jól jártak aztán a Bebekek, majd pedig belőlük kiváló Csetneki család ezzel a területtel, mert vasércet találtak a környező hegyekben, a kitermeléséhez pedig, ahogyan ez akkoriban szokásban volt, német bányászok érkeztek. Vályi András az 1700-as évek végén öt nagy vashámort említ itt leírásában, Fényes Elek a 19. század közepén pedig azon csóválja a fejét, hogy a bányákat és hámorokat működtető németek erre az időre már „eltótosodtak”. Borovszky Samu 1896-ban mindössze 28 olyan embert talált itt, aki németnek vallotta magát, viszont tótból a 824 magyar mellett már 622 főt írtak össze. Csetnek aztán jó adottságainak köszönhetően fejlődésnek is indult, 1328-ban Károly Róberttől már városi rangot nyert. És a jámbor németek 1355 körül hozzá is fogtak, hogy méltó hajlékot építsenek Istennek, a vaskos tornyú templom aztán a történelmi Magyarország egyik legérdekesebb műemléke lett, 1492-ből, Amerika felfedezésének évéből származó orgonája pedig a legöregebb ilyen hangszer az egész Kárpát-medencében.

No de mi sorozatunkban most éppen felvidéki várakat veszünk sorba, és a Krasznahorka „büszke” váráról szóló írásunkban emlegettünk is egy legendát a Bebek nevű szegény juhászról, és a királynak felajánlott drágakövéről. A cserébe kapott hét domb, és az azokra emelt „juhaklok” közé tartozott Csetnek vára is, ami, mint láthattuk, egy patakvölgyben épült fel 13. századi alapokon. Egyes vélekedések szerint a megközelítőleg négyzet alakú erődítés az 1550-es években, a török közeledtének a hírére kapott a sarkain új, kör alakú ágyúbástyákat. A vár nem volt valami hosszú életű, hiszen pusztulását aztán a kuruc időkre, 1685-re teszik a hozzáértők. Arról is lehet olvasni, hogy még az 1600-as évek elején emeletes várkastélyt alakított itt ki a Sárkány família, valahogy úgy, ahogy a török idők után a Batthyány család is átalakította körmendi várát. Ezt az épületet pusztították el Thököly kurucai. De a pusztulás nem volt teljes, a nyugati szárny és a bástyák megmaradtak. Utóbbiakat még Borovszky is „jó karban lévőnek” tudja.

A kastély maradékában jelenleg is középiskola üzemel, Csetneknek, Madarász Viktor (1830 – 1917) jeles festőnk szülővárosának a lakossága 2011-ben 1544 fő volt. Ebből 1293-an vallották magukat szlováknak, és mindössze húszan magyarnak.

Borító: Ami a vízivárból megmaradt (Wikipédia)