Csonkabég magára hagyott vára

Pálffy Lajos - 2018. szeptember 18. 11:27

Nógrád megyében járva hogyan is mehetnénk el Nógrád vára mellett, amely legrégibb váraink egyike, hiszen ispánsági földvár állt hajdan a helyén. Sőt, Anonymus Novigrád néven emlegeti, amit aztán urai harc nélkül átadtak Árpád népének.

Az biztos, hogy 1108-ban említi meg először egy oklevél, 1284-ben Kun László pedig a váci püspöknek, Tamásnak adja birtokul. A mindenkori váci püspökök közül pedig a Bolognában végzett Báthory Miklós kezd komolyabb építkezésekbe itt 1475-ben (a Zsigmond-féle sárkányrendes címerét meg is találják a régészek majd egy 1483-as dátumot viselő emléktáblán). Mivel Mátyás korában vagyunk, természetesen egy itáliai építőmester, Traguinus Jakab dolgozik a püspöki váron. Három emeletes öregtorony épül a belső várban, no és reneszánsz palota, de még arra is van akarat, hogy a hatvan méteres sziklaplatón, amin a vár áll, nem csekély munkával egy jó mély árokkal vegyék körbe a falakat.

Ami nem is volt hiábavaló, hiszen Buda eleste után egy csapásra fontos végvár lett Nógrádból. Vagy talán mégis csak hiábavaló volt az igyekezet, mert aztán 1544-ben dicstelen kapitánya, a már Ferdinándhoz hűséges Miskey István, más kollégáihoz hasonlóan simán meglép innen embereivel a török közeledtének a hírére. Hogy aztán nem csak ilyen nyúlszívűek voltak akkoriban pozícióban, azt mondjuk a már sokat emlegetett Pálffy Miklós főkapitány tettei is bizonyítják, mert Nógrádot is ő foglalja vissza Tieffenbach generális uram társaságában, 1594-ben. Ami után azért jobban odafigyel Bécs az erődítésre, egy 1598-as és egy 1626-os török ostromot is kiállnak a vár magyar és német védői. De aztán 1663-ban megérkezik Kaplan pasa, és 27 napos ostrom után megnyílnak előtte Nógrád várának kapui is. Szandzsákszékhely lesz a várból, a híres bajvívó, Mehmed Colak lesz itt a bég, akit a magyarok a hiányzó bal keze miatt csak Csonkabégnek hívnak.

És Colak bég egy 1685-ös villámcsapás, és az öregtoronyban tárolt puskapor felrobbanása után inkább Buda védelmét erősíti embereivel. Itt is esik hadifogságba fiával, és Lipót császár vitézi híre miatt megkegyelmez neki, mire az kereszténnyé lesz (Lipót a keresztapa) és a török ellen harcol majd a fiával együtt. Aki aztán később a bárói címet is megkapja az uralkodótól szolgálataiért. No de Nógrádot a robbanás után már nem építi fel senki, Rákóczi ugyan szorgalmazza Bottyán Jánosnál a helyreállítást, de 1709-ben, a császáriak közeledtére a kurucok inkább lerombolják azt is, ami megmaradt. Azóta pedig néhány kisebb beavatkozáson kívül minden úgy van, ahogyan 1709-ben ottmaradt.

Borító: Menedékház és a várrom (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)