ELSÜLLYEDT VILÁGOK SOROZAT

Cukorrépa levével és pálinkával a járvány ellen

Cukorrépa levével és pálinkával a járvány ellen

- 2020. május 8. 11:03

1918 nyarán, amikor a történelmi Magyarország utolsó erejét bevetve küzdött a Nagy Háborúban, rátört az országra a spanyolnátha, a történelem első világméretű járványa. Amely a 17 millió háborús halottal szemben 50-70 milliónyi áldozatot szedett a földkerekségen. Csak Indiában 17 millióan haltak meg.

Most már szinte biztos, hogy az influenza A vírusának egy rendkívül agresszív változata 1918 márciusában, egy kansasi katonai bázison alakult ki. Ahonnan Európába indultak harcolni a hevenyészve kiképzett amerikai katonák, hogy ezzel eldöntsék a Nagy Háborút. Így aztán a járvány első, kevésbé halálos hulláma 1918 nyarán elborította az európai országokat, azért lett a neve spanyolnátha, mert először a háborúban semleges Spanyolország sajtója írta meg létezését. A hadviselők először természetesen nem ismerték be terjedését, féltek, hogy gyengének mutatkoznak. A hátországokba, így Magyarországra is a szabadságos, vagy a sebesült katonák által érkezett meg a kór, és legelőbb a fővárosban, majd a nagyobb városokban terjedt el. Ahol is a nyári rohamot nem vették komolyan, de szeptemberre megérkezett a második, gyilkos támadás, amit már az elején nem lehetett nem észrevenni. Ugyanis elsősorban a 20 és 40 év közöttieket támadta, lefolyása pedig olyan gyors volt, hogy mondjuk elindult valaki egy köhögéssel otthonról, az utcán már tüdőgyulladása volt, összeesett, s nagy eséllyel ott helyben meg is halt. Most már tudjuk, a halál oka az volt, hogy az erős szervezet immunrendszere túlreagálta a vírust, a tüdő legtöbbször megtelt folyadékkal, a beteg ebbe halt bele.

Szolnoki katonatemető, 200 spanyolnáthában meghalt orosz hadifogoly nyughelye is (Verseghy Ferenc Könyvtár CC BY-NC-ND)

Budapest lépett először a védekezés kapcsán, október elején bezárták az iskolákat, járványkórházakat alakítottak ki. Elterjedtek a szájmaszkok, a villamosokon limitálták az utasokat, az ablakok télen is le voltak húzva. Hosszas alkudozás után bezártak a mozik, a színházak és a tánciskolák, megkezdődtek a fertőtlenítések, a kezdeti elhallgatás után az újságok is a való helyzetet mutatták be. Az 1918 őszi, téli nagy roham pedig olyan áldozatokat szedett, mint Hajdú Tibor, a tudós pannonhalmi főapát, vagy Tisza István fia, az amúgy is súlyos beteg Ady, végül 1922-ben, Madeira szigetén az utolsó magyar király, IV. Károly. Ugyanakkor gyógyszerként igazából csak a tüneteket csökkentő Aszpirint tudták alkalmazni, vagy a jeget a láz ellen. A fővárosban 1918 októberében, a Károlyi-féle hatalomátvétel előkészületeinek idején betegedtek és haltak meg a legtöbben: 21 476 megbetegedés után 1455 haláleset történt.

IV. Károly és felesége útban Madeirára (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

A falvakat nézve nincsenek pontos adataink, de az biztos, hogy nem állt meg a spanyolnátha a városok határánál. A szabadságos katonák többsége falura érkezett, ahol az orvosi ellátás még hézagosabb volt, mint a városokban. Körorvosi visszaemlékezések szerint a falusiak a cukorrépa levét itták ellenszerként, de még inkább a borukat és a pálinkájukat, bízva abban, hogy a szesz elbír majd ezzel az új, rettenetes ellenféllel.

Borító: Védekezés 1918-ban (ujszo.com)

Elsüllyedt világok sorozat

Félelem ülte meg a szíveket
2020. szeptember 17. 11:35

Királyi szüret a Nyulak szigetén
2020. szeptember 10. 8:56

Tanácselnökök, vb titkárok kora
2020. augusztus 28. 10:55

A falu feje
2020. július 17. 10:31

A magyar ember nem titkolózik
2020. július 3. 10:27

Viseletből divatot csinálni
2020. június 25. 10:41

Azok a régi körorvosok
2020. június 19. 7:29

Rongyos Gárda
2020. június 12. 10:52

Trianoni nagyasszonyok 2.
2020. június 5. 8:57