KÖZKINCSTÁR SOROZAT

Defenesztráció 400

Defenesztráció 400

- 2018. május 23. 8:00

Pont négyszáz esztendeje, hogy néhány cseh nemesember lefizetvén az őröket, bejutott a prágai várba és kidobott az ablakon két előkelő embert. A csehek amúgy már 200 évvel korábban is csináltak ilyent, akkor a prágai városháza ablakából dobtak a tömeg közé hét szerencsétlent, a bírót, a polgármestert és öt tanácsnokot.

Csakhogy a két defenesztráció, ablakon való kihajítás egészen más véget ért, mert 1419. július 30-án ott álltak a városháza ablakai alatt Jan Žižka lándzsásai, akik nyársaik hegyesebbik végével tompították ezt a zuhanást. Aztán akiben még volt élet, az összegyűlt tömeg éljenzése mellett azzal is ott helyben végeztek. A hír hallatán pedig a jó Vencel király ott fenn a várban rögtön agyvérzést is kapott, amely még néhányszor megismétlődött, korai véget hozva neki. Ami után megindultak a huszita háborúk, annyi gondot okozva a mi vidám Zsigmond királyunknak. Sőt, azt se felejtsük el, hogy az időközben Csehországból kiszoruló husziták a magyar Felvidéken foglaltak el fontos területeket és várakat, majd raboltak fosztogattak és csak Mátyásnak sikerült az országot megszabadítania e furcsa népségtől.

A Károly híd a várral a régi százkoronáson (MaNDA)
A Károly híd a várral a régi cseh százkoronáson (Szendrői Közművelődési Központ és Könyvtár CC BY-NC-ND)

No de nem ennek a történetnek van négy évszázados évfordulója, hanem egy másiknak, amely mögött valahol megint a csehek önállósodási törekvéseit kell keresnünk. Mert a cseh koronát a magyar Szent Koronával együtt ebben az időben a Habsburgok hordták, akik mellesleg mindvégig megmaradtak katolikusnak. A cseh rendek, mint ahogyan a huszita időkben, 1617-ben sem voltak ilyen tántoríthatatlanok, sőt, java részük protestánssá lett, talán arra is gondolva, hogy ezzel közelebb hozza az áhított függetlenséget. Az őket kedvelő Rudolftól pedig privilégiumokat is kaptak, többek között templomok építésére. A bátyját lemondató Mátyás ezekhez nem nagyon nyúlt, de kijelölt utóda, az 1617-től ténylegesen uralkodó II. Ferdinánd a katolicizmus igaz bajnokaként nem nézte jó szemmel a protestánsok gyarapodását. Így aztán királyi területeken szépen visszavette a katolikusoktól elfoglalt templomokat, sőt, leromboltatott egy olyant is, amit a protestánsok építettek.

A Hradzsin magas falai (MaNDA)
A Hradzsin magas falai (Herman Ottó Múzeum CC BY-NC-ND)

Nagy volt hát a felzúdulás, és Thun Mátyás gróf is elégedetlen volt, mert elvették tőle a 15 éves háborúban mutatott vitézségéért kapott Karlstejn várát. Fel is ment társaival a Hradzsinba, és mivel nem akarták visszaadni sem a várat, sem a visszavett templomokat, hát II. Ferdinánd négy helytartója közül kettőt, Vilém Slavata főbírót és Jaroslaw Martinitz várgrófot a Philip Fabricius nevű titkárukkal együtt kidobták az ablakon. A 18 méteres zuhanás a vár alatt felhalmozódott tetemes mennyiségű szemétben ért véget, így mindhárman karcolásokkal megúszták az akciót. A titkár pedig még jól is járt, hiszen Ferdinánd jóvoltából Hohenfall bárójaként, nemes ember lett belőle. Aztán a nyakas csehek nem is koronázták meg Ferdinándot, Pfalzból hoztak helyette jó protestáns királyt 1619-ben. Aki finoman szólva sem állt a helyzet magaslatán, mert például elkésett a mindent eldöntő csatából. Így Fehérhegynél 1620. november 8-án újabb 300 évre lett oda a cseh függetlenség, aztán pedig rászabadult Európára a harmincéves háború minden pokla.

Borító: A sorsdöntő pillanatokat ábrázoló korabeli metszet (Wikipédia)

Közkincstár sorozat

Hiányoztak azok a fegyelmezett ezredek
2018. november 26. 12:49

Parókás divatfiból felkelővezér
2018. november 15. 12:53

Thököly bukása
2018. október 15. 1:02

Thököly tündöklése
2018. október 2. 11:28

Apafi, az utolsó
2018. szeptember 25. 10:48