Egy játszótér építése közben bukkantak elő a mozaikok

Egy játszótér építése közben bukkantak elő a mozaikok

- 2020. július 29. 10:01

Hatodik századból származó keresztény kolostort találtak Észak-Izraelben, Kafr Kama falubanm, jelentette a Háárec című újság honlapja.

A Jézus színeváltozásának helyet adó Tábor-hegytől mintegy 10 kilométerre fekvő cserkesz faluban egy új játszótér építése közben bukkantak elő a bizánci mozaikok, melyek a régészek szerint egy kolostor padlózatát díszíthették. A közelben fél évszázaddal korábban már találtak egy ebből a korból származó kisebb építményt, amely a korabeli falu temploma lehetett, és amelynél a most előbukkant épület jóval nagyobb volt a föld alatti radarvizsgálatok szerint, és több kisebb helyiséget is tartalmazott. Az egykori kolostor 12 méter széles és 36 méter hosszú volt az ásatásokat az Izraeli Régészeti Hatósággal (IAA) együttműködésben vezető Moti Aviam, az észak-izraeli Kinneret Főiskola régésze szerint. Aviam elsősorban Galilea az i. sz. 4-től a 7. századig tartó bizánci korszakát kutatja. Ez egy váratlan felfedezés volt, mesélte a lapnak Nurit Feig, az IAA régésze. Elmondta: kicsiny leletmentő ásatásnak indult, amelyet kibővítettünk, amikor kiderült, hogy egy ősi templom felett állunk. A feltárás közben kiderült, hogy az épülethez tartozott egy udvar, egy előcsarnok, egy központi terem, és három hajó is. A galileai templomok általában egy vagy három hajóval rendelkeznek. A régészek rábukkantak egy relikviák őrzését szolgáló kődobozra is, de sajnos üresen. A másik, Kafr Kama-ban talált ősi templomnak is volt ilyen zárt kődoboza, és abban csontokat találtak, mondta Aviam.

A szakember szerint ebben a korban számos helyen volt a településeken is kolostor, nem csak a remeték sivatagi elvonulását szolgálták az ilyen közösségek. Noha a jelek alapján erre következtettek, de nincs rá egyértelmű bizonyíték, például feliratok, hogy kolostor volt a megtalált épület, esetleg templom is lehetett. Az sem derül ki a helyi leletekből, hogy miből, hogyan éltek itt a szerzetesek. Más galileai kolostorokban főként mezőgazdasággal foglalkoztak, olívaolajat és bort készítettek. Az viszont biztos, hogy az idők során erősen megsérült mozaikok voltak a padlón. Ezen geometriai motívumok és néhány virág látható fekete és piros színben, de lehet, hogy voltak más képek is, amelyek azonban eltűntek. Nyugat-Galileában a bizánci korban mintegy száz templom és kolostor állt, Akkoriban Felső-Galilea nyugati részén főként keresztények éltek, míg a keleti részén zsidók. Alsó-Galileában, délen főként zsidó települések voltak, ahova betelepedtek a keresztények is. Így olyan falvak is voltak, mint a két egyházi épületet is emelő, a mai Kafr Kama helyén álló egykori település, melynek nem tudjuk a korabeli nevét. Egyelőre nem világos, hogy mi lesz a maradványok sorsa feltárásuk és tudományos dokumentálásuk után, ez elsősorban a cserkesz falu hatóságaitól függ. Jelenleg mintegy négyezer szunnita muzulmán cserkesz él két faluban Izraelben: Kafr Kamában és Rihaniában. A cserkeszeket az 1870-es években, az oszmán birodalom idején telepítették le Galileában, amikor az orosz cár elfoglalta korábbi otthonukat, a Kaukázus északi részét, és menekülni kényszerültek.

(mti)

Borító: A mozaikok résuzlete (ma.hu)