Egy páratlan magyar karrier rövid története

Pálffy Lajos - 2021. december 1. 12:44

A magyar történelem egyik legnagyobb karrierjét pedig a 250 éve halott Grassalkovich Antal jegyzi, aki egy tehetősnek egyáltalán nem mondható Nyitra vármegyei kisnemesből az ország leggazdagabb embere lett. No és báró, majd gróf, egyetlen fia pedig már birodalmi herceg. Birtokai meghaladták a 100 ezer holdat, és nem mellesleg pompás kastélyai, palotái álltak mindenek előtt Gödöllőn, Pesten, Pozsonyban, és mellette Ivánkán, Bécsben, Hatvanban és hát Gyöngyösön is.

Hogy aztán a mi Antalunk minek is köszönhette mindezt, hát mindenek előtt szorgalmának, hiszen egyetlen fiúként családjában (apja még Thököly, majd Vak Bottyán kuruca volt), a csekélyke vagyon várományosaként élhetett volna léha életet, de ő szorgalmasan tanult a nyitrai piaristáknál, majd Nagyszombatban a jezsuitáknál is. Aztán a jogi pálya felé mozdult, Dubniczky András táblabíró és megyei követ mellett titkároskodott, majd 1716-ban Budán a Magyar Királyi Udvari Kamara jogásza lett. És odaadásával, szorgalmával négy esztendő után már jogi igazgató itt, majd 1748-ban már ő a kamara elnöke. Komoly vagyonszerzési lehetőséghez jutott, mikor az 1690-ben, Bécsben felállított Újszerzeményi Bizottság elnöki tisztségét is megszerezte azután, hogy abba 1715-től már csak az udvarhű magyar főnemeseket választották be. (Mint tudjuk, ez a testület intézte a töröktől visszavett területeken többnyire nem az eredeti tulajdonosok mellé állva a birtokügyeket.) S ha már magyar arisztokrácia, hát Grassalkovich uram még 1736-ban a bárói címet is megkapta Bécstől, majd pedig legnagyobb szolgálata után két évvel, 1743-ban a grófi koronát is rátehette címerpajzsára.

A legnagyobb szolgálata pedig az volt, hogy 1741 őszén a pozsonyi országgyűléssel megszavaztatta az adókat és újoncokat a leányági örökösödés miatt kitört háborúhoz, megmentve ezzel Mária Terézia trónját. Állítólag az ő ötlete volt, hogy a csinos, fiatal uralkodónő kisgyermekével, a jövendő II. Józseffel a karján lépjen a mindig gáláns magyar rendek elé. Mária Terézia pedig nem volt hálátlan típus, Grassalkovich Antal karrierje tovább ívelt felfelé. Még 1735-ben hozzáfogott a gödöllői kastélyhoz, majd jött sorra a többi, a bevezetőben felsorolt hajlék építése is. (A pozsonyi palotájában most épp a szlovák köztársasági elnökök lakoznak.)

A történethez azért az is hozzá tartozik, hogy a Habsburgokhoz hasonlóan házasodni is jól tudott. Az első, ifjan elhunyt neje után a második felesége, báró Klobusiczky Krisztina hat esztendő alatt hat gyermeket szült neki, majd halála után 14 évvel a nővére, Terézia lett a felesége, az árvák felnevelője. Aki magával hozta a nászba Forgách Ferenc nógrádi főispán hatalmas birtokait is. Így jöhetett össze az a 100 ezer hold, amely jórészt Pest, Gödöllő, Hatvan, Baja és Nyitra környékén feküdt. Gazdagságáról már életében legendák születtek. Úgy tartják, hogy mikor Mária Terézia és férje 1751-ben ellátogatott Gödöllőre, a pompás ünnepségek mellett Pesttől a kastélyig sóval hintette fel az utat, hogy a királyi pár nyáron szánon tudjon utazni.

De maga Grassalkovits nem volt oda soha a pompáért és nem csak a ládáiban gyűlt a pénz, Grassalkovich Antal az egyik legbőkezűbb mecénása is volt korának. Templomépítésben pedig egyenest utolérhetetlen. Kezdve a Gödöllő melletti Máriabesnyőtől (ahol a családi kriptában ő is nyugszik) és betűrendben haladva, Apcon, Bagon, Csolnokon, Dunakeszin, Feldebrőn, Galgamácsán és Hatvanban is építtetett templomot. És a sort még folytathatnánk így, talán egészen az abc végéig .

Borító: Arcképe (cultura.hu)