ÉVFORDULÓ SOROZAT

Egy válogatott focista lett akkor Magyarország miniszterelnöke

Egy válogatott focista lett akkor Magyarország miniszterelnöke

- 2019. augusztus 6. 12:54

Friedrich István és csapata volt az, aki száz esztendeje kitette a pontot a magyarországi vörös diktatúra történetének végére. Igaz augusztus 6-án Kun Béláék már a baráti Bécsben pezsgőztek, de Peidl Gyula és a szociáldemokraták még úgy gondolták, hatalmon maradhatnak.

Friedrich István, a magyar történelem egyik nagy kalandora a morva határon, Malackán született 1883-ban, a helyi patikus fiaként. A műegyetemet Pesten és Charlottenburgban végezte, majd már mérnökként hallgatott jogot a magyar fővárosban és Berlinben is. 1908-ban pedig már műhelye volt Mátyásföldön, amit felvonógyárrá fejlesztett rövidesen. A tízes években közel került a politikához, elkísérte mentorát, Károlyi Mihályt annak 1914-es amerikai adománygyűjtő útjára is. A Nagy Háborúban főhadnagyi rangig vitte, majd az őszirózsás időben többedmagával ő vezette a feltüzelt tömeget a három halottat eredményező, és a közrendet végképp ellehetetlenítő „lánchídi csatába”. Károlyi a HM politikai államtitkáraként bevette kormányába is, de nem követte főnökét a balra sodródásban. Kun Béláék idején már szervezkedett barátaival a diktatúra ellen. A Fehérház Bajtársi Szövetség Csilléry András fogorvos Baross utcai lakásában gyűlt össze 1920 zavaros tavaszán és nyarán, nagy titokban.

Képviselői fényképe 1931-ből (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

Friedrich és Csilléry mellett a prímet Pekár Gyula, a Sorbonne-t megjárt író és újságíró, a Turáni Társaság későbbi alapítója és Bleyer Jakab bölcsészdoktor, később német nemzetiségi vezető vitte. S mivel augusztus első napjaiban a vörös diktatúra potentátjai és középkáderei is irhájuk/friss vagyonuk mentésével voltak elfoglalva, néhány puskákkal és revolverekkel felfegyverzett emberrel Friedrichék egyszerűen bementek a Parlamentbe, ott is egyenesen a kormányülésnek helyet adó terembe. Ahol Csilléry vezetésével letartóztatták az éppen ülésező és a jövőt tervezgető szociáldemokrata kormányt. Friedrich Istvánt pedig az éppen kormányzói tisztet betöltő (augusztus 7-23.) József főherceg kinevezte kormányfőnek. Friedrich kormányába természetesen régi összeesküvő társait emelte be elsőként. Pekár az antanttal tárgyalt tárca nélküliként, Bleyer a nemzetiségekkel, Csilléry a népjóléti tárcát kapta. De miniszter lett az ismertebbek között Lovászy Márton újságíró, Károlyi közeli barátja. Ő a külügyi tárcát kapta, a vallás- és közoktatásügyet pedig Friedrich utóda, Huszár Károly. Két hétig (augusztus 15-27.) a Friedrich-kormány földművelési minisztereként ténykedett Nagyatádi Szabó István is.

Miniszterelnöki beszéd 1919 októberében, Székesfehérváron (Szent István Király Múzeum CC BY-NC-ND)

Aztán Párizs és az antant megüzente, nem fogják soha elismerni Friedrich kormányát. Ezért aztán november 24-én fel is állt mindenki, átadván a terepet Huszár „koncentrációs” kabinetjének. Aminek Friedrich lett a hadügyminisztere. Aztán 1939-ig képviselőkét, pártvezérként politizált, csak 1951-ben, Grősz érsek konstruált perében fizetett meg kommunistaellenességéért. 15 évre ítélték, de még ez évben meghalt a váci börtönben. Az is a történethez tartozik, hogy ő volt az ország első válogatott focista miniszterelnöke: 1904. október 9-én, Bécsben a MAFC játékosaként jobbszélső volt egy 5 – 4-re végződő osztrák-magyaron. Kora egyik legjobb játékvezetőjeként is számon tartották, 1922 és 1923 között volt az MLSZ elnöke is.

Borító: Kormányával (tankonyvtar.hu)