Életreform és képzőművészet a Műcsarnokban

Életreform és képzőművészet a Műcsarnokban

- 2018. november 6. 10:28

A Műcsarnok Rejtett történetek | az életreform-mozgalmak és a művészetek címmel nyílt ki­ál­lí­tása a 19. szá­zad utol­só har­ma­dá­tól vi­lág­szer­te ki­bon­ta­ko­zó, a közép-eu­ró­pai or­szá­gok­ban is vi­rág­zó élet­re­form-moz­gal­mat, il­let­ve annak a ko­ra­be­li mű­vé­sze­tek­re gya­ko­rolt ha­tá­sát mu­tat­ja be.

Az el­ne­ve­zés (Le­bens­re­form, life-style re­form) azok­nak a „fin de siècle” idő­sza­ká­ban vi­rág­ko­ru­kat élő mo­der­ni­zá­ció­kri­ti­kai moz­gal­mak­nak a nem­zet­kö­zi össze­fog­la­ló el­ne­ve­zé­se, ame­lyek közös jel­lem­ző­je a ter­mé­szet­hez való vissza­té­rés, az ön­gyó­gyí­tás, va­la­mint az el­ve­szett koz­mi­kus tel­jes­ség és a spi­ri­tu­a­li­tás ke­re­sé­se. Ezek a moz­gal­mak (a kert­vá­ros-építő, föld­re­form-, an­ti­al­ko­ho­lis­ta, to­váb­bá ve­ge­tá­ri­á­nus, ter­mé­szet­gyó­gyá­sza­ti, test­kul­tú­ra-, il­let­ve az ezek­hez kap­cso­ló­dó kü­lön­bö­ző új val­lá­sos, tár­sa­da­lom­re­for­mer és mű­vé­sze­ti tö­rek­vé­sek) ember és ter­mé­szet, ember és munka, ember és Isten kap­cso­la­tát a „me­ne­kü­lés a vá­ros­ból” ci­vi­li­zá­ció­kri­ti­kai jel­sza­vá­val össze­han­go­ló, sok­szí­nű, gyak­ran egy­más­sal is vi­tá­zó együt­te­sét al­kot­ják.

Rippl-Rónai József: Bánat (MODEM, dr. Antal Péter CC BY-NC-ND)

A Mo­nar­chia nagy­vá­ro­sa­i­ban – Bécs­ben, Prá­gá­ban és Bu­da­pes­ten – ek­ko­ri­ban meg­je­le­nő új ér­tel­mi­ség neves kép­vi­se­lői, fi­a­tal írók, kép­ző­mű­vé­szek, ze­ne­szer­zők, fi­lo­zó­fu­sok, ter­mé­szet- és tár­sa­da­lom­tu­dó­sok gyak­ran maguk is kö­ve­tői, sőt ter­jesz­tői a ko­ra­be­li di­va­tos ön­re­form­tö­rek­vé­sek­nek, a ve­ge­ta­ri­a­niz­mus­nak, a ter­mé­szet­gyó­gyá­szat­nak, a test­kul­tú­ra-moz­ga­lom­nak és az azok­hoz kap­cso­ló­dó kü­lön­bö­ző ezo­te­ri­kus, gnosz­ti­kus üdv­ta­nok­nak és tár­sa­dal­mi utó­pi­ák­nak. Ebből ki­in­dul­va, a moz­ga­lom kü­lön­bö­ző irány­za­ta­i­nak be­mu­ta­tá­sa mel­lett a ki­ál­lí­tás ki­te­kint a kor al­ko­tó­mű­vé­sze­i­nek az élet­re­form-moz­gal­mak­hoz fű­ző­dő „rej­tett”, eddig rész­ben fel­tá­rat­lan kap­cso­la­tá­ra is: egy­részt az irány­za­tok kü­lön­fé­le kö­zös­sé­ge­i­ben, il­let­ve szel­le­mi, val­lá­si, spi­ri­tu­á­lis, tár­sa­dal­mi re­form­moz­gal­ma­i­ban be­töl­tött aktív sze­re­pük­re, más­részt az innen ér­ke­ző ha­tás­ra, amely mű­ve­ik­ben, élet­mód­juk­ban és vi­lág­fel­fo­gá­suk­ban is meg­nyil­vá­nult. A Mű­csar­nok ki­ál­lí­tá­sa a ma­gyar kö­zön­ség elől eddig rej­tett tör­té­ne­te­ket tár fel.

Látogatók Csontváry egyik hatalmas vászna előtt (Csorba Győző könyvtár CC0)

A 20. szá­zad első év­ti­ze­de­i­ben vi­rág­ko­ru­kat élő élet­re­form-moz­gal­mak esz­mei és élet­vi­te­li ele­mei ké­sőbb újra fel­tűn­nek majd a „hat­van­nyol­cas moz­gal­mak”, majd a „New Age” nyo­mán ki­bon­ta­ko­zó val­lá­si, po­li­ti­kai, gaz­da­sá­gi re­form­el­kép­ze­lé­sek­ben, va­la­mint kor­társ mű­vé­sze­ti irány­za­tok­ban is. Ösz­tön­ző­leg ha­tot­tak töb­bek kö­zött a sza­bad test­moz­gást biz­to­sí­tó, spor­tos öl­tö­zet nép­sze­rű­vé vá­lá­sá­ra, a fit­nesz­moz­ga­lom, a ve­ge­tá­ri­á­nus ét­ke­zés, a bio­gaz­dál­ko­dás és a re­form­kony­ha, az öko­ló­gi­ai moz­gal­mak vagy a ter­mé­szet­gyó­gyá­szat je­len­ko­ri szem­lé­le­té­re. De köz­ve­tett ha­tá­suk tet­ten ér­he­tő a mai nyu­ga­ti gon­dol­ko­dás­for­mák és hét­köz­na­pi élet­ve­ze­té­si gya­kor­la­tok szá­mos ele­mé­ben. Pél­dá­ul a kü­lön­bö­ző ke­le­ti val­lá­sok és küz­dő­spor­tok, az ant­ro­po­zó­fia és az ezo­té­ria egyéb irány­za­ta­i­nak tér­hó­dí­tá­sá­ban, a kert­vá­ro­si és a ter­mé­szet­kö­ze­li la­kó­kör­nye­zet ki­ala­kí­tá­sá­ban, to­váb­bá az egyen­ran­gú kap­cso­la­to­kat hang­sú­lyo­zó kö­zös­sé­gi élet és a gyer­mek­köz­pon­tú ne­ve­lés mai meg­nyil­vá­nu­lá­sa­i­ban is.

Néhány név a kiállításról: Aba Novák Vilmos, Csók István, Csontváry Kosztka Tivadar, Derkovits Gyula, Egry József, Fényes Adolf, Ferenczy Károly, Ferenczy Noémi, Gustav Gräser, Gulácsy Lajos, Iványi-Grünwald Béla, Jaschik Álmos, Kacziány Aladár, Karl Wilhelm Diefenbach, Kernstok Károly, Koszta József, Kozma Lajos, Körösfői Kriesch Aladár, Maróti Géza, Mednyánszky László vagy Rippl-Rónai József.

A ki­ál­lí­tás az ELTE PPK Ne­ve­lés­tu­do­má­nyi In­té­zet Tör­té­ne­ti, El­mé­le­ti és Össze­ha­son­lí­tó Pe­da­gó­gi­ai Ku­ta­tó­cso­port és a Ne­ve­lés­tu­do­má­nyi Dok­to­ri Is­ko­lá­val együtt­mű­köd­ve jött létre, közölte a Műcsarnok.