Elfajzott művek nácinak tartott műgyűjtőtől?

Elfajzott művek nácinak tartott műgyűjtőtől?

- 2018. március 14. 9:16

A nácizmus idején kétes szerepet játszó műgyűjtő, Erhard Göpel hagyatékából származó jelentős Max Beckmann-műveket mutat be szeptembertől a Berlini Állami Múzeumok, jelentette be kedden a 17 intézményt magába foglaló szervezet főigazgatója, Michael Eissenhauer.

A 100 műből álló kollekciót a műgyűjtő tavaly elhunyt özvegye, Barbara Göpel hagyta örökül a berlini múzeumokra. A főigazgató szerint az eddigi vizsgálatok szerint nincs arra utaló jel, hogy az adományként kapott művek között akár egyetlen is náci rablásból származna, de, mint mondta, a jövőben is kritikával viszonyulnak a Göpel-örökséghez. A nácik által elfajzottnak minősített Max Beckmann (1884-1950) a modern festők egyik legnagyobb alakja. A most a berlini múzeumokra hagyott művek között szerepel két jól ismert festménye, az Önarckép egy bárban (1942) és Erhard Göpel 1944-ben keletkezett portréja. A hagyaték további részét 46 rajz – részben vázlatok más, jól ismert képekhez − és 52 metszet teszi ki.
A művek remekül egészítik ki a berlini múzeumok klasszikus modern gyűjteményét, mondta a főigazgató.

Beckmann munkáinak reprodukcióit itt nézheti meg (MaNDA)
Beckmann munkáinak reprodukcióit itt nézheti meg (Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria CC BY-NC-ND)

Erhard Göpel (1906-1966) kétes szerepet játszott a nácizmus idején. Egyfelől 1942-től kezdve egy közvetlenül Hitlernek alárendelt szervezet megbízásából aktívan részt vett a náci műkincsharácsolásban, másfelől megvédte a náciktól az azok által elfajzottként megbélyegzett művészbarátját, Beckmannt. Gyűjteményének számos darabját Göpel közvetlenül Beckmanntól vásárolta. A szeptemberben nyíló kiállításon téma lesz Göpelnek a nácizmus idején játszott ambivalens szerepe is – közölte Michael Eissenhauer főigazgató.

(mti)

Borító: Beckmann világa színesben