Emlékérem Kovács ezredesnek

Pálffy Lajos - 2018. szeptember 13. 9:28

Az amerikai lovasság „atyja” 1724-ben, Karcagon született kisnemesi családban. Korán árvaságra jutván, végül 16 évesen huszárnak állt, páratlan karriert futva be eme embert próbáló „szakmában”. Ennek emlékére készítette Amerikában Finta Sándor az érmet, amit a Finta Múzeum munkatársai tettek minden oldalról tanulmányozhatóvá.

Kováts egy későbbi, Benjamin Franklinnek latinul fogalmazott levele kapcsán valószínűleg a karcagi református gimnázium padjait is koptathatta, mert lóháton, vagy tábortűz mellett nem nagyon lehet elsajátítani az abban jelen lévő szintű latinságot. De a lényeg, hogy az 1740-ben induló osztrák örökösödési háborúban már a Hávor Mihály által alapított huszárezredben, majd a jászberényiben szolgát, és Prága mellett találkozott a Bercsényi Miklós által felállított francia-magyar huszárokkal. Egyes feltételezések szerint ezután maga is szolgálta a francia királyt, de az biztos, hogy a hétéves háborúban már Nagy Frigyes katonája, 1760-ban pedig vitézségéért már kapitány a poroszokat szolgáló, Székely Mihály vezette huszárezredben. Az uralkodó végül a hadszíntér városainak sarcolását bízza rá, de nincsenek megelégedve a leadott pénzzel. Kováts Mihály kapitány pedig nem tud megbarátkozni az ilyen vitézkedéssel, tehát 1761-ben ki is lép a porosz szolgálatból.

Harcolt magyar, francia, porosz és amerikai zászlók alatt is (Finta Múzeum CC BY-NC-ND)

Mivel harcolt Mária Terézia ellen, lengyel földre tart, de elfogják és bebörtönzik. Halálos ítélet vár rá, de az uralkodónő megkegyelmez neki, sőt, őrnaggyá nevezi ki. 1863-ban megnősül, Szinyei Merse Franciskával Eperjesre költöznek, de vére nem hagyja nyugodni. Kisfia halála után elhagyja feleségét, Kassán, majd Budán is él, 1767 és 1772 között valószínűleg lengyel katonákat képez ki a Felvidéken, akik országuk függetlenségéért szállnak harcba. 1776-ban viszont már Franciaországban találjuk. Az útiköltséget hitelbe vett bor kiméréséből teremti elő, de a pénzt nem adja vissza. Így aztán 1777. január 13-i keltezéssel megírja azt a bizonyos latin nyelvű levelet Benjamin Franklinnek, felajánlván szolgálatait. És a választ be sem várva Bostonba hajózik, s Washingtonnal találkozva kiképzői feladatokat kap a szedett-vedett amerikai seregben. Ekkortájt érkezik ide Kazimirez Pulaski gróf is, aki 160 fős szabadcsapatot szervez az itt élő németekből. Ennek lovasságát vezeti majd Kováts ezredesi rangban, aki emellett lovassági szabályzatot is ír, amivel megalapozza az USA eme fegyvernemét. Közben harcolnak az angolok és az indiánok ellen New Jersey-ben, majd Charleston védelmére vezénylik a csapatot. 1200 kilométeres menetelés következik, majd lebeszélik a városvezetést a megadásról. Időközben megérkezik 900 jól kiképzett angol is, de a légió feláll velük szemben, és 1779. május 11-én támadásba lendülnek, élen a lovassággal, mikor az ezredest halálos lövés éri. A légió ugyan vereséget szenved, de a várost megvédik, Kováts Mihályt az angolok temetik el ott, ahol leesett a lováról.

Magyarországra ősszel érkezik meg a hír, hű felesége 1780-ban kápolnát emel emlékére.