3D SOROZAT

Enélkül nem volt fekete leves

Enélkül nem volt fekete leves

- 2018. október 4. 11:14

A kávézás kultúrtörténetéről valóban sokat lehet olvasni, nyomon követhetjük e szokás eredtét és elterjedését, de arról, hogy a nagyanyáink által használt kézi kávédarálót ki és mikor rakta össze, keveset tudunk. Most egy ilyen „klasszikus” darabot járunk körbe a Finta Múzeum munkatársainak a jóvoltából.

Van, aki a kávé őshazájának Etiópiát tartja, de többen az arab világban, a Közel-Keleten vélik megtalálni ezt a területet. Vannak, akik egészen pontosan Kaffa városára esküsznek, és a kávé nevét is innen származtatják, és vannak akik Aden Arab-öblöt felügyelő kikötőjét tartják a bölcsőnek. Az viszont bizonyos, hogy a kávézás szokásának megjelenését a XV. századra teszik, és nem egészen száz év múlva az oszmán hódítás révén elér hozzánk is, miközben elterjed szépen, fokozatosan egész Európában. Az első idők „török” kávéi, tehát a leforrázott és ízesített kávéőrlemények előállításának egyik legfontosabb momentuma volt a darálás, vagy őrlés. Mert ezzel tudták elérni azt az állapotot, hogy a forrázás hatására az őrleményből kioldódjanak azok az anyagok, amik élvezeti cikké teszik aztán a forró vizet. Arról ugyan nincsenek források, hogy 1685. október 15-én milyen formátumú darálóval, kézimalommal őröltek kávét a nagyváradi pasa udvarában, de az biztos, hogy Thököly Imre itt volt kénytelen az ebéd után még maradni arra a bizonyos „fekete levesre”, ami a megszégyenülését és fogságba vetését jelentette.


A fiókban gyűlt az őrölt kávé (Finta Múzeum CC BY-NC-ND)

Mert a török itt a kuruc hadak vezérét, a Felvidék fejedelmét láncolták meg, így aztán annak maradék reputációja is semmivé lett, a hadaival együtt. Ezért kell azóta mindenkinek meginnia a fekete levest, amikor valami elkerülhetetlen rossz történik vele. Viszont eme „levesezés” után nem egészen egy évvel már lekerül a félhold Buda falairól, és jó tíz esztendő múlva az egész országból kitakarítják a törököt is. A kávézás szokása viszont itt marad, előbb csak az udvarházakban, vagy a városi, tehetős polgárság körében. Aztán a 19. századra eljut a falvakba is, ahol a boltban (már ahol van), a fűszerek között árulnak teát és kávét is a szatócsok. Ez utóbbit pedig zsákokból kimérve, szemes formában. Amit aztán vagy helyben, a boltos darálójával őröltek meg, de még inkább otthon, a saját kézzel hajtott kávédarálóval.

Eme szerkezetek első fennmaradt darabjai még jórészt fából, majd bádogból készültek. A tetőn lévő zárható nyíláson kellett beleönteni a kávészemeket, az őrlemény pedig alul gyűlt össze egy kis kihúzható fiókban. Ezeket a darabokat, ahogyan a 17 centiméter magas túrkevei darálót is, már üzemekben állították elő, sorozatgyártásban.

3D sorozat

Villák a rómaiaktól
2018. október 11. 1:44

Bőr az él görbületeinek kisimítására
2018. szeptember 27. 12:20

Mi volt előbb: a villa, vagy a kanál?
2018. szeptember 19. 12:16

Emlékérem Kovács ezredesnek
2018. szeptember 13. 9:28

Honvágyból épített kápolna
2018. szeptember 7. 10:34

Pont illett a birka hátsó lábára
2018. augusztus 31. 11:28

Millenniumi rézkengyel
2018. augusztus 23. 11:36

Öreg kacor
2018. augusztus 7. 11:09

Csizmasártalanító kézikészülék
2018. augusztus 1. 8:05

Robbanó port rejtő körte
2018. július 11. 11:02