KÖZKINCSTÁR SOROZAT

És nem is volt az három tenger…

És nem is volt az három tenger…

- 2017. november 29. 12:06

Aztán ne gondoljuk, hogy a nápolyi hadjáratokkal Lajos letudta a hadakozást, mert volt dolga még a magyar seregeknek Velencével, a tatárokkal és a törökkel is. De a királynak azért mégis maradt ideje némi reformra, építkezésre.

Nem árt tudni, hogy már a nagy nápolyi menetelések idején Lajosnak a Velencei Köztársasággal is meg kellett küzdenie, Velence ekkoriban a Földközi-tenger és a kereskedelem ura volt, szemet vetett hát a dalmáciai városokra. Jelesül Zárát kezdte el ostromolni, és el is foglalta 1346-ban. 1357-ben, amikor a nápolyi kalandok után Lajos Dalmáciába indult, a zárai polgároknak elegük lett Velence zsoldosaiból, és létrák segítségével beengedték a várost ostromló magyar katonákat. A harcok még jó húsz évig eltartottak, de végül Velencének kellett visszavonulót fújnia. Aztán 1345 telén Erdélyben is gondok akadtak, ide a tatárok törtek be, akiket Lackfi Endre, a királyt a második nápolyi hadjáratába is elkísérő későbbi erdélyi vajda vert tönkre. Aztán Lajosnak azzal is szembesülnie kellett, hogy az oszmán törökök Gallipolinál megjelentek a kontinensen és a bizánci császár tehetetlen volt velük szemben. Így Drinápoly 1356-os eleste után (itt rendezte be székhelyét a később Konstantinápolyt is elfoglaló II. Mohamed) Lajos emberei három sikeres hadjárattal is fékezték az előrenyomulást.

Nagy Lajosnak a megörökölt lengyel trónnal sem volt könnyű dolga. Egyrészt hadakoznia kellett az akkoriban még pogány litvánok ellen, másrészt pedig a lengyelek lázadtak fel a maga helyett kormányozni odaküldött anyja, Erzsébet ellen. Akit népes kísérete levágása után haza is zavartak. A problémák aztán csak halála után oldódtak meg kisebbik lányának, Hedvignek (Jadwiga) lengyel királlyá választásával. Hogy aztán a királynak ennyi minden közepette mikor volt ideje a magyar belügyekkel foglalkozni, azt nem lehet tudni. Az biztos, hogy 1351-ben támogatásra találnak nála a köznemesség törekvései, törvénybe kerül Magyarországon a nemesi egyenlőség. Az ősiség mellett emlegetett kilenced törvényében pedig a jobbágyoknak szolgáltatásait egységesíti, ami megint csak az ország érdeke. Lajos apjához hasonlóan támogatja a városokat, igaz, adóztatja is a polgárságot. Uralkodása alatt terjed el a céhes iparűzés, és válik általánossá az építkezésben a gótika. Kevesen tudják, de a nyugati dómokhoz hasonló volumenű templomok (pl. Óbudán) is épültek, amik aztán a török pusztítás áldozatává váltak. Az amúgy több nyelven beszélő király egyetemet is alapított 1367-ben Pécsen, és valószínűleg ő adott utasítást 1358-ban a Képes krónika megírására is. (Két emberöltővel vagyunk csak az Árpád-ház kihalásától, közszájon is foroghattak még a krónikában leírt egyes események.)

Tényleg nem volt az három tenger (Wikipédia)
Tényleg nem volt az három tenger (Wikipédia, Tiberio CC BY-SA )

Nagy Lajos végül 56 évesen halt meg, ami akkoriban szép kornak számított. Utolsó éveiben jó lovaghoz méltóan kolostorokba járt elmélkedni, nemigen foglalkozott már a „három tenger mosta” birodalmának az ügyeivel. Ami persze nem is volt soha három, mert Lengyelország és a tenger között ott volt még a Német Lovagrend, a Fekete-tengert pedig nem nagyon érték el a király által hűbérbe vont moldvai és havasalföldi területek.

Borító: Nagy Lajos a Képes krónikában

Közkincstár sorozat

Parókás divatfiból felkelővezér
2018. november 15. 12:53

Thököly bukása
2018. október 15. 1:02

Thököly tündöklése
2018. október 2. 11:28

Apafi, az utolsó
2018. szeptember 25. 10:48

Lipót a csúf császár
2018. szeptember 5. 11:23