ELSÜLLYEDT VILÁGOK SOROZAT

És ott voltak még a csíziók is

És ott voltak még a csíziók is

- 2022. március 4. 7:29

Tehát a sorozatban esett szó már a falusiak által (is) olvasott kalendáriumokról, de még mielőtt megismernénk a falura is eljutó „ponyvákat”, olcsó regényeket, nézzük csak meg, mi fán termettek azok a csíziók! Amiket a magyar szólás szerint csak az okos, tehetséges emberek értettek meg.

S valóban, ez így is volt, hiszen mindenek előtt az olvasás nehéz tudománya kellett ahhoz, hogy valaki nekifoghasson egy-egy csízió tanulmányozásának. És még ekkor jött a neheze, hiszen a latin nyelvet sem ártott valamennyire bírni ahhoz, hogy valaki a következő rövidítésekből, szavakból megtudjon valamit: cisio janus epi ¦ sibi vendicat oc feli mar an prisca fab ag vincen ¦ ti pau po nobile lumen. Az idemásolt szöveg a január hónap napjait és ünnepeit tartalmazza. Az első ilyen csíziók, latin nyelven írt öröknaptárak a 13. század elején láttak napvilágot Európában. Minden hónap két sort, és annyi szótagot kapott, ahány napot tartalmazott. Tehát végső soron egy 24 soros versről volt szó, amit akár meg is tanulhatott valaki kívülről, hogy jobban elboldoguljon az esztendő napjai között.

Talán az egyik utolsó, Magyarországon kiadott csízió (Együd Árpád Kulturális Központ ©Minden jog fenntartva)

A megtanulását pedig az is segíthette, ha hexameterekbe, disztichonokba szedték ezeket a rövidítéseket, szavakat. Amelyek szinte minden esetben a Circumcisio Domini ünnepének rövidítésével, a „cisio”-val kezdődtek. A Circumcisio Domini pedig nem volt más, mint a gyermek Jézus körülmetélésének ünnepe, tehát január elseje, azaz Újév napja. Ezekben a sokszor rímekbe szedett rövidítésekben tehát ott vannak a kevésbé fontos és fontosabb ünnepek a Vízkereszttől egészen a Karácsonyig. Kezdetben az egész ráfért egy-egy kézzel írott, majd nyomtatott pergamenre, papírra, majd pedig a kalendáriumok mintájára elkezdtek a csíziók is bővülni, kiegészülni álmoskönyvekkel, horoszkópokkal és időjóslásokkal. Hogy aztán a 15.-16. századtól sokszor egyenesen a kalendáriumok részeivé váljanak.

Egy Kincses Kalendárium 1961-ből (Evangélikus Egyház Miskolc CC BY-NC-ND)

Magyarországon az első ilyen rövidítéses versike az 1462-ben, tehát Mátyás királyunk uralkodása alatt készült, kézzel írott Peer-kódexben található, természetesen latin nyelven. 1592-ben aztán Heltai Gáspár már nyomtatásban is közöl csíziókat, amik mondhatni egészen a huszadik századig fennmaradnak. Még a híres nyomdász, Landerer Lajos is nyomtatott csíziókat, egészen 1833-ig. Aztán most már hiába is keresnénk ilyen kiadványokat, viszont éppen idén lett 125 esztendős a Kincses Kalendárium, ami talán a legismertebb, legnagyobb példányszámban kiadott volt a műfajban. Hogy a 2022-s Kincses miket is tartalmaz, arról már nem írnék, baráti áron megvásárolható, mindössze 1410 forintért.

Borító: Egy 15. századi német naptár (divany.hu)