Még fél évszázad békében

Pálffy Lajos - 2021. október 14. 10:43

Ahogy Görgei a végrendeletében fogalmazott, vagyont szerezni nem volt képes, de adósságai sem maradtak 98 éves korában bekövetkezett halálakor. Az 1867 novemberi hazatérése után volt főparancsnok tehát még 49 évet élhetett szabadon, Magyarországon.

Amely időnek nagyobbik részét pesti, Apáczai Csere János utcai lakásában, de még inkább Visegrádon, István öccse házában töltötte. Görgey István (1925 – 1912) ugyancsak kivette a részét a harcokból, honvéd századosként bátyja stábjához tartozott, így ott küzdött Görgei minden csatájában. Világos után oly sok tiszttársával együtt büntetésképpen közlegényként sorozták be az 57., ráadásul Haynauról elnevezett gyalogezredbe, ahonnan négy év szenvedés után tudta csak magát kiváltani. Bátyjának utolsó éveiben felesége, Dedinszky Aranka volt a támasza. Görgei ezért a végrendeletében Arankára hagyta teljes vagyonát, minden ingóságával együtt. Eme végakaratban említi, hogy Aranka volt az, aki Tisza Kálmánnál kijárta számára a kezdetben évi 2400 forintra rúgó segélyt, amiből meg tudott élni. Eme segély aztán 1909-re 10 000 forintra emelkedett egy egymás után sorban következő miniszterelnökök jóvoltából.

1852-ben, még a klagenfurti időkben tehát elkészült német nyelvű visszaemlékezéseivel is, ezeket aztán megint csak öccse fordította le 1911-ben magyarra. De emellett Pest megyei főjegyzőként még számos történeti munkát is írt, többnyire bátyja védelmében. Aki pedig 1862-ben és a kiegyezés évében, 1867-ben írott memorandumok mellett politikai tevékenységet már nem folytatott. 1867 májusában Gazdátlan levelek címmel jelentette meg visszaemlékezéseit a világosi fegyverletételről, majd meglehetősen kemény választ küldött Kossuth Deák Ferencnek címzett, a kiegyezést erősen ellenző Cassandra-levelére is. Amiben a „turini remete” továbbra is kitartott amellett, hogy a szabadságharc bukását árulás okozta. Az ötvenedik esztendejét taposó Görgei ezt nagyon magára vette, és „áltannak” titulálta válaszában. Amely után több nyilvános szerepléséről nem tudunk, életének csaknem felét tehát egyszerű magánemberként élte le.

Visegrádon és Pesten is megvolt a maga baráti köre, megvoltak kedvtelései. 1875-től a visegrádi nyaralóban töltötte a több időt, itt az öccse által vásárolt szentgyörgypusztai birtok ügyeivel is foglalatoskodott. Ami mindössze egy kilométerre, a part menti úton volt található, a nyaralótól tehát néhány perces kocsiútra. 1884-ben aztán több száz honvédtiszt aláírásával egy memorandumot állítottak össze Klapka György szervezésében, amelyben kijelentették, hogy Görgei nem volt áruló. Még életében szobrot, vagy festményt készített róla László Fülöp, Stróbl Alajos, Kisfaludi Strobl Zsigmond de monumentális lovas szobra csak 1935-ben lett felállítva a Budai várban. Amit aztán a Sztálin-szobor bronzához kevertek, 1998-ban lett csak rekonstruálva Marton László által.

Borító: Az első vári lovasszobor leleplezése (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)