ÉVFORDULÓ SOROZAT

Fél évszázad ingázás a Deák és az Örs vezér tere között

Fél évszázad ingázás a Deák és az Örs vezér tere között

- 2020. április 2. 10:05

Ötven esztendős lett a mi piros metrónk, hivatalos nevén az M2-es. Létezését egy 1950. szeptember 17-én született minisztertanácsi rendeletnek köszönhetjük, de biztosak lehetünk abban, hogy előtte a kérdés megjárta a Magyar Dolgozók Pártjának Politikai Bizottságát is, ahol akkoriban minden eldőlt.

Metró kellett, mert nőtt a város, és másutt is épültek sorra a földalatti vasutak. És mi magyarok ebben a metrótörténetben amúgy is előkelő helyen álltunk, hiszen London után Budapesten épült meg a kontinens első metrója, pontosabban kéregvasútja 1894 és 1896 között. (Ezen a 4,4 kilométeres szakaszon először Európában villanyvonatok közlekedtek.) Szóval a főelvtársak ott a bizottságban megszavazták, legyen akkor metró a Népstadion és a Déli pályaudvar között. A tervek szerint 1954-55-re kellett volna elkészülni a projekttel, hogy aztán a gödöllői HÉV-ről a Népstadionnál át tudjanak egyenesen a metróra szállni az emberek. Ezért is van még mindig itt négy vágány, de aztán változott a terv. Gazdasági krízishelyzetre hivatkozva 1954-ben leállítottak minden nagyberuházást, ezt is. Ekkor már készen volt az alagút 40 százaléka, amit a Szovjetunióból jó pénzen megvett fúrópajzs késése miatt kézi erővel kezdtek kiásni. Keszonban dolgozva, ahogy ez el is hangzik Őze Lajos szájából a Megáll az időben. (A keszon amúgy egy ilyen  jellegű, és még a víz alatti munkákra kialakított, alulról nyitott szekrényszerűség volt, a víz alatt sűrített levegővel megtöltve.)

1956 miatt voltak, akik csak a metróépítkezésen tudtak elhelyezkedni, mint az Őze Lajos által alakított Bodor László (filmarchiv.hu)

Az ásást vájárokkal kezdték és hídépítő munkásokkal, egyszerre vagy ötezren dolgoztak a nagy művön. A mérnökök, egyéb vezetők Moszkvában és Leningrádon lettek kiképezve, és végül az összes mozgólépcső és a szerelvények is a Nagy Testvértől érkeztek. Az első, négy kocsis vonat 1968-ban ért ide, jó anyagból lehetett, mert csak 2011-ben vonták ki a forgalomból. Persze, tudtunk volna a Ganzban mi is metrót gyártani, jobbat is, mint az oroszok, de állítólag nem volt rá kapacitás. Az öt évnyi állagmegőrzés után aztán egy 1959-es MSZMP kongresszus, a VII. döntött a folytatásról, amiből aztán 1963-ra lett rendelet. Ekkorra változtak a tervek is, két új állomással (Astoria, Örs vezér tere) bővült a vonal, majd 1966-ban hozzájuk jött még a Pillangó utca. A Népstadionnál végképp felesleges lett a négy sínpár. Döntöttek a Keletinél, a Blaha Lujza téren felépítendő aluljárókról is, utóbbinak esett áldozatul a régi Nemzeti Színház. Nagy omlások voltak aztán a Rókus kápolnánál, majd az Uránia és a Puskin mozik alatt is, de végül határidő előtt, 1970. április 2-ra elkészült az Örstől a Deák térig tartó szakasz.

A KÉV (Közlekedési Építő Vállalat)-METRÓ volt az építkezés levezénylője, 1968-tól a Dohány utcában híressé váló klubot is működtettek (Magyar Kereskedelmi é Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)

Ami az első hetekben turistalátványosságként üzemelt inkább, és nem is gondolták az emberek, hogy azért kellett lemenni az alagúttal ilyen mélyre, mert a metrót az elvtársak háborús óvóhelynek is szánták. Sőt, a megsemmisült hidak helyett itt biztosították volna a vasúti összeköttetést is a két országrész között.

Borító: villanylap.hu

A cikkhez kapcsolódik

Évforduló sorozat

Mészöly Miklós 100
2021. január 19. 12:14

Csákányi László 100
2021. január 13. 12:11

Dürrenmatt 100
2021. január 5. 1:13

Beethoven 250
2020. december 16. 11:23

A táncoló szerzetes
2020. december 10. 7:00

Rottenbiller nem bukott meg soha
2020. november 17. 11:55

Mayflower 400
2020. november 11. 11:08

Euripidész 2500
2020. szeptember 23. 8:03