Földönkívüli János és „Tosa” György tánctudása

Forum Hungaricum - 2022. augusztus 26. 6:04

Több évtizedes tanári pályafutásom alatt először csak hébe-hóba, később már rendszeresen összegyűjtöttem a diákok dolgozatokban vagy szóbeli felelet során elkövetett tévedéseit, zavarait, torzításait. Elég érdekes „történelmi kép”
bontakozik ki ezekből. Hamarosan itt a tanév kezdés, ezért szeretnék közre adni egy-két ilyen „aranyigazságot”.

Folytatva a diákbakik sorozatát, el kell mondani, hogy a középkorból más „érdekességek” is akadtak. A brit alkotmányosság alapját a Nagy Szabadság Oklevelet (Magna Charta Libertatum) 1215-ben I. (Földnélküli) János király adta ki. A királyoknak gyakran volt, sokszor általuk is ismert „beceneve”, testi vagy más tulajdonságok miatt. János király elvesztette franciaországi birtokait, ezért kapta ezt a jelzőt. Az viszont tényleg különleges helyzet, hogy az egyik diák szerint Földönkívüli János angol király adta ki a Magna Chartát. Különleges „teljesítmények” is akadtak: Vasco da Gama például Amerika megkerülésével eljutott Afrikába, vagy a II. világháborúval kapcsolatban a mindenre képes németek Albánián keresztül megtámadták Belgiumot. Végül volt, aki szerint Németországra dobták le az atombombát!

Végül is igaz a megállapítás, hogy a németek az I. világháború után nem tarthattak „lékhajót”, mint ahogy az is, hogy ugyanekkor Magyarország pedig tengeralattjárót nem tarthatott. Volt, aki szerint Trianont megelőzte a Tanácsköztársaság. Ismerjük a történéseket, ám azt eddig nem tudtam, hogy a Tanácsköztársaság államosította a cenzúrát. Az 1945 utáni korszak egyik „gyöngyszeme” , hogy a hidegháború azt jelentette, hogy télen volt a háború, de az is, hogy Sztálin német kancellárként maradt meg a tanuló emlékezetében, akinek híres volt a fultoni beszéde.

Végül válogassunk a magyar történelem „bakigyöngyeiből”: Vajon milyen is lehetett az Aranygúla nevű oklevél? A mai háborús helyzet zavarhatta meg a vizsgázót, amikor érettségi dolgozatban(!) arról írt, hogy a tatárok nem tudtak minden várat lebombázni. Az is érdekes elképzelés, hogy Julianus barát találkozott a tatárokkal, beszélt velük és ezért hazatért. Modern megállapítás, hogy az erdélyi fejedelem részvényekből szerezte jövedelmeit. Bocskai fejedelmünknek érdekes hozzáállást tulajdonítottak, amikor valaki azt írta, hogy Bocskai úgy jutalmazta a hajdúkat, hogy kivégeztette őket. Egy nagyon régen írt „bölcsesség” szerint II. Rákóczi Ferenc a szatmári béke után Törökországba disszidált, de egy másik változat szerint felégette a hidat.
Aztán egy kezdő tanár koromban hallott „gyöngyszem”: egy idős kolléga mesélte, hogy felmérőt íratott a Mátyás és Mohács közötti korszakból és az elején tréfás megjegyzést tett: nehogy azt írjátok, hogy Dózsa György tánciskolába járt! Erre az egyik dolgozatban a következő „megállapítás” született: Tosa György nem járt tánciskolába.

1848-49-cel is furcsán bánt a tanulói „emlékezet”. Amely szerint az történt, hogy a márciusi ifjak kiszabadították Nagy Imrét. Vagy az, hogy Pákozdnál megállapították Jellasics seregét? Az egyik legszebb „felismerés” pedig az volt, hogy 1848-ban Ali pasa csapatai megtámadták hazánkat. Az áprilisi törvényekben meg az volt: ha a parasztnak egynegyed földje volt, már lehetett munkásőr. A kommunizmus korszakából is vannak eddig nem ismert dolgok. A hírhedt ÁVH azt jelenti: Állam Vasúti Hivatal. A mai ukrajnai demagógiát idézi az a „megállapítás”, hogy Kádár János a nép pártján állt. Végül, mivel az ukrajnai helyzet szóba került: a bölcs brüsszeli vezetés „zseniális” szankciói miatt Oroszország fél év alatt begyűjtötte a tavalyi egész éves olajjövedelemét, amiért is mindenképpen értékes az a tanulói megállapítás, hogy „egy ország akkor ország, ha van pénze”.

Holecz Tibor

Borító: Lenin útján… (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)