ÉRDEKES TÖRTÉNELEM

Gyöngyös Mohács után

Gyöngyös Mohács után

- 2022. október 14. 6:17

Bár a XV. századtól kezdve több-kevesebb tapasztalata vagy értesülése mindenkinek lehetett a mozlim terjeszkedésről, a hódítók szokásairól és berendezkedésükről, a mohácsi vereség után az egész ország megtapasztalhatta a veszély nagyságát. Ez alól a gyöngyösi ferences kolostor lakói sem jelentettek kivételt.

Egy koldulórendi szerzetesrendtől honvédelmi feladatok ellátását nehéz lenne elvárni. Ennek ellenére a ferencesek számtalan katonai akciónak voltak jelentős szereplői Nándorfehérvártól Szegedig. A nándorfehérvári diadal egyik kulcsszereplője, Kapisztránói Szent Jánost már életében is szentként és rajongva tisztelték. Ő toborozta Hunyadi mellett a csapatokat, tüzelte, lelkesítette a különösebb kiképzésen át nem esett, többnyire paraszti származású katonákat. Nem sokkal a viadal után, október 23-án halt meg. Első sírja az újlaki ferences kolostorban volt, s hogy az ereklyevadászok ne szedjék szét földi maradványait, hét lakatot tettek a koporsójára. Mivel sírjánál számtalan, és ráadásul megmagyarázhatatlan gyógyulás történt, hamarosan a ferencesek gyűjtést kezdeményeztek a kanonizációjáért. És bár a szükséges összeg hamar meglett, a szentté avatásra még százhatvannégy évet kellett várni, és VIII. Sándor pápa csak 1690-ben iktatta hivatalosan az üdvözültek sorába. Azért volt ez a késlekedés, mert II. Lajos király nem sokkal a mohácsi csata előtt értesült a hatalmas török előrenyomulásról, és kétségbe esetten próbált pénzhez jutni. Így aztán személyesen írta alá, hogy átveszi a Szent Gellért koporsójában lévő ezüstöt a pesti ferences rendházból, a budaiból pedig a Kapisztrán János szentté avatására gyűjtött aranyakat. De hiába tudta kifizetni a zsoldosokat, a hatalmas túlerő győzedelmeskedett, meghalt az egykor ferences Tomori Pál kalocsai érsek éppúgy, mint maga a király. Így a pénz visszafizetésére már nem volt mód.

Kapisztránói Szent János szobra (KATAMAFOTÓ Művészeti Kft. CC BY-SA)

A mohácsi vereség nem eredményezte az ország azonnali elfoglalását, viszont hatalmas anyagi veszteséget okozott és rengeteg emberáldozatot is követelt. Számtalan ferencest vágtak le, rengeteg kolostort döntöttek romba a hódítók. A paksi kolostort lakhatatlanná tették, újjáépíteni sem lehetett már soha többet. Csak a pesti rendházban négy barát lelte halálát, két miséspap és két laikus testvér. Ibrahim török vezér vezetésével Gyöngyöst is felégették, és a ferences templom és kolostor is hosszú időre fedél nélkül maradt. Ráadásul a templom gótikus homlokzata a tűz következtében rádőlt a hajó boltozatára, és beszakította azt. Ugyanez történhetett a templomhajó gótikus íveivel. Csak a szentély középkori boltozata maradt többé-kevésbé épen. A nagy ínségben azonban akadtak jótevők is: Kőfaragó György özvegye 1531-ben 5 forintot adományozott a rendháznak.És minden viszontagság ellenére még arra is volt lehetőségük, hogy gyarapítsák a templomot. 1532-ben öntötték a harangot, amely nem is az első, hanem már a második volt. Ez sajnos az 1904-es egész várost elpusztító hatalmas tűzvészben megsemmisült.

Mindenesetre az adományokból sikerült a tetőszerkezetet pótolniuk, hogy a falak és a berendezési tárgyak ne ázzanak esőben, hóban. Ideiglenesnek gondolhatták e megoldást, de a hódoltság végéig, sőt, az újjáépítésig, 1718-ig nem kaptak engedélyt új boltozat építésére, illetve a kirabolt ország felszabadulása után még nem volt módjuk rá egy ideig. Mivel a gótikus templom magasabb volt a mai barokknál, megmaradt ebből az időszakból egy érdekes, keleti motívumokat későreneszánsz stílussal elegyítő, korsókat, indafonatokat, szőlőkacsokat mutató fekete díszítőfestés, mely körbefutott a templomhajó falán. E fölött lehetett egy egyszerű deszkaplafon, melynek meszelésére vonatkozó török engedély is fennmaradt. Tehát a deszkamennyezet nem a református templomok kazettás mennyezetére hasonlított, hanem éppenséggel teljesen egyszerű lehetett. 1614-ből, a plébániatemplom búcsújakor keltezve, megmaradt egy Nebi bégtől származó engedély „az menießet” meszeléséről.

Borító: A gyöngyösi, immár barokk ferences templom és rendház bejárata (Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár CC BY)