Hármas karambol Cattarónál

Pálffy Lajos - 2020. szeptember 7. 10:43

Az 1830 méter magas Dinári-hegységről elnevezett Dinara romboló már két éves korában megtisztelő feladatot kapott: többedmagával az Adriára látogató német császárt, II. Vilmost kellett köszöntenie.

Ferenc József bölcs uralkodó volt, a Monarchiát alkotó népeire kellően odafigyelt. Így aztán az új rombolók elnevezésénél gesztust gyakorolt a szlovének felé, amikor az egyik hajó egy szlovén folyócskáról a Réka nevet kapta, de figyelt a horvátokra is, akik a legmagasabb pontján 1890 méteres Dinári-hegységet is lakják, ezért lett hát az 1909. október 16-án vízre bocsájtott új romboló neve Dinara. 1 515 993 jó aranykoronába került, amelyet a közös hadsereg és külügy ellátásáért felelős közös Pénzügyminisztérium fedezett. Az ismert paraméterekkel (Huszár-osztály!) rendelkező hajó 1911. március 28-án köszöntötte társaival, a Hajórajjal együtt II. Vilmost, a németek császárát. A boldog békeévek a végéhez közeledtek, 1913. március 19-én a Dinara már ott van a Montenegró előtti flottademonstrációban, majd 1914. augusztus elsején kifut az antant által a Földközi-tengeren megszorítani akart német cirkáló, a Goeben elé. Az első háborús esztendő ezután már csak felderítéseket hoz számára Pelagosa és Bari környékén.

Az 1915-ös esztendőben, az olaszok májusi belépésével aztán megszaporodnak a feladatai. Július 23-án például az olasz parti vasútvonalakat és Grottamare pályaudvarát lövi, ahonnan viszont géppuskatüzet kap viszonzásul. A lövedékek egy ember halált és egy sebesülését okozzák a fedélzeten. December 29-én pedig megtörténik a baj, a Kupa tehergőzöst kíséri, amikor azt ismeretlen helyről egy torpedóval elsüllyesztik. Ráadásul megtörténik az, hogy a Dinara legénységének minden igyekezete ellenére Kupa egyetlen matrózát sem tudják kimenteni. Az 1916-os háborús esztendő azért ad jócskán esélyt arra, hogy kiküszöböljék ezt a csorbát. A szokásos feladatokon túl a Dinara például ott vitézkedik december 22-én és 23-án az ottrantói szorosban, ahol aztán két találat is éri a felépítményét, egy ember halálát okozva.

Az 1917-es háborús év kazáncserével indul, olajtüzelésre állítják át a Dinarát, de az első próbautakon a megszokott 28 csomó helyett csak 22,5 csomó teljesítésére képes. Ezért tovább bütykölnek rajta, míg a kellő eredményt el nem érik. Ebben az időszakban két tengerbe esett repülőgép mentésében is részt vesz, majd november végén és december elején ismét az olasz partokat támadja, ahol egy torpedó súrolja a törzsét, nem robban fel, de léket vág, a vízbetörést ideiglenesen „lékponyvával” hárítják el. 1918 márciusában Cattaro a Dinara bázisa. Itt ütközik március 17-én a kivilágítatlanul a kikötőbe visszatérő U 43-as tengeralattjáróval. Ráadásul a 100M torpedónaszád is beléjük szalad, hármas hát a karambol. A Dinara orra gyűrődik meg és elveszíti baloldali hajócsavarját is, Fiumébe vontatják, és ott javítják ki. Ez év során még 13 konvojkísérést, légitámadások biztosítását, aknakereséseket végez és tengeralattjárókra is vadászik, majd az olaszok kapják meg, lángvágók végeznek vele.

Borító: A Dinara régi képeslapon (ntf.hu)