Igazságos Mátyás?

Pálffy Lajos - 2018. február 16. 11:15

A címben feltett kérdést meg is válaszolja a néplélekben még mindig élő kép a királyról. Amit csak alátámasztanak a róla szóló mesék és a jóindulatú történelemtanárok is. Akiknek elegük van már a jeles magyarok gyengeségeinek oly divatos taglalásából.

Mátyásról ezek deheroizáló figurák leginkább azt szokták emlegetni, hogy nem igazán foglalkozott az igazsággal, a szegény emberekkel, hanem csak háborúzott, és ehhez szükséges pénzek megszerzéséhez az adókat emelte. És a megemelt adókat szigorúan be is szedette, így a jobbágy sokat szenvedhetett az ő idejében. Hogy aztán mégis miért maradt fenn igazságok királyként, arról talán az utána következő káosz tehet, mert a magyarok rájuk oly jellemző módon abban a pillanatban visszasírták a kemény kezű királyt, mihelyt a halála után megkezdődtek az örökségéért való helyezkedések, torzsalkodások, harcok. Amik jórészt romba is döntötték azt a művet, amit a nagy király hátrahagyott.

Amikor Mátyás azokban a bécsi termekben, amit még V. László is használt, 1490. április 6-án, vagy 7-én örökre lehunyta a szemét egy katonailag és gazdaságilag is erős, európai nagyhatalom maradt gazdátlanul. A köszvényéből adódó agyvérzés olyan erejű volt, hogy felesége, Beatrix hiába tett meg mindent, nem lehetett segíteni rajta. Persze a folytatásra a Nápolyból jött királynénak is megvoltak a maga tervei, amik, ahogyan a vezető bárók elképzelései sem feltétlenül találkoztak Mátyás végakaratával. Az uralkodó, törvényes gyermeke nem révén, Edelpeck Borbálától született fiára, Corvin Jánosra bízta volna a koronát. Erre vonatkozóan esküjét is vette az általa felemelt báróknak, akik aztán természetesen szélsebesen kifaroltak a kijelölt trónörökös mögül. Így aztán Mátyás fia a Délvidék uraként a török ellen harcolva, mint bosnyák király és szlavón herceg hal meg 14 év múlva. Egy évre rá két fia is elhalálozik, így ér véget egy család páratlan sikertörténete Magyarországon.

Eme család hagyatékához a hadi sikerek, a török időleges megállítása mellett hozzá tartoztak a vajdahunyadi, budai, visegrádi és más jelentős építkezések, a nagyszerű reneszánsz paloták is, amiket majd a török barmol szét. Hozzá tartozik a pozsonyi egyetemalapítás és egy, az akkori Európában páratlan reneszánsz udvar. Amelyben megszületik Thuróczy uram krónikája és Galeotto Marzio megírja Mátyás történetét, Antonio Bonfini pedig a magyarokét. Ahol Andrea Mantegna, a rövidülés ábrázolásának nagymestere portrét fest a királyról, és ahol évi 80000 arany megy el a kultúrára, művészetekre. Ahol a tehetséges jobbágyfiú megindul a felemelkedés útján és majdnem pápa lesz, ahol megkezdődik a magyar nyelvű oklevelezés, ahol Hess András könyvet nyomtat, és ahol 2000-2500 kézzel írott, gyönyörűen díszített kódex van a király személyes könyvtárában.

Borító: Wikipedia