A HELY SZÍNEI SOROZAT

Kastéllyá szelídült várak a nyugati részeken

Kastéllyá szelídült várak a nyugati részeken

- 2021. január 21. 11:02

Továbbra is a történelmi Magyarország nyugati fertályában utazgatunk, és most Pozsonnyal átellenben, a Moson vármegyei Köpcsényben állunk meg először, hogy aztán Kőszeg mellé induljunk, Monyorókerékre, e helyekben az is közös, hogy kastéllyá szelídült vízivár állt mindkettőben.

Közülük biztosan Köpcsény (ma Kittsee) játszott a történelemben nagyobb szerepet, hiszen az az akkori ország kapujában volt, ahová valószínűleg már a 12. században határvárat emeltek. S mivel lapos terület ez, hát mély vizesárokkal vették körül a négyszögletes épületet. 1291-ben itt köt békét az utolsó Árpád-házi királyunk a feltörekvő Albert osztrák herceggel és I. Ferdinándot itt fogadják Mohács után a magyar urak, hogy aztán Székesfehérvárra kísérjék a koronázásra. Aztán már csak három esztendőt kell várni, és meg is születik eme döntés egyik következménye, a Bécs ellen induló, de Kőszeget sikertelenül ostromló Szulejmán portyázói le is rombolják a faluval együtt Köpcsény vélhetően nem éppen korszerű várát. Ahová aztán horvát telepesek érkeznek, és 1552-ben a vár köveiből már kastélyt emeltet a tulajdonos. Az Esterházyak 1676-ban kerültek birtokba itt, majd 1683-ban megint feldúlta a városkát az utoljára Bécs felé menetelő török. Mára az egykori gótikus várból jó ha egy fal maradt. Azon is néhány ablaknyílás, egy pincelejárat és udvari lépcsőfeljáró az 1552-es dátummal. (Köpcsény aztán 1880-tól a Batthány-Strattmann családé lett, itt rendezte be első kórházát László, a família boldoggá avatott szemorvosa.)

Kastély lett a várból Köpcsényben (Kuny Domokos Múzeum CC BY)

A Szombathelytől délnyugati irányban, a magyarnak maradt Szentpéterfával szemben keresendő Monyorókerék (Eberau) települést 1221-ben említik először oklevélben. Mikor is II. András királyunk a Szentgotthárdon megtelepülő cisztercitáknak adja a környék négy falvával együtt. Aztán Ellerbach Konrád úgy dönt, hogy elkíséri Nagy Lajost nápolyi hadjáratára, ezért a lovagkirály Monyorókerékkel jutalmazza meg hű emberét. Kinek Vilmos fia aztán 1369-ben várat épít ide, a Pinka folyócska vizének használatával. Amit aztán valamiért 1496-ban Bakócz Tamás érsek úr vásárol meg, hogy papi ember lévén majd Péter nevű unokaöccse örökölje azt. Ez a Péter lesz aztán a nagyhatalmú Erdődy família alapítója, az ő fia, II. Péter már a horvát báni címet is bírja, mikor elcseréli Monyorókereket a szigetvári hős Zrínyi Miklóssal 1557-ben. 1564 szeptemberében itt nősül meg Zrínyi másodszor, felesége, a cseh Rosenberg Éva révén jelentős támogatókra tesz szert Bécsben és Prágában. De aztán mégis a szigeti kapitányságot választja, Monyorókerékre pedig 1613-ban visszatérnek az Erdődyek. Még Zrínyi idejében aztán ide is megérkeztek a horvát menekültek, kiknek leszármazottai most is itt élnek.

A monyorókeréki Erdődy György varasdi főispán beiktatási beszéde (ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár PDM)

Aztán 1587-ben, a településen, vélhetően a várban működött Manlius János, a vándornyomdász, aki az első német nyelvű újságot kiadta az országban. Később ugyan odébbállt, de ez nem kisebbíti érdemeit. A lassan kastéllyá szelídülő várat pedig meg lehet nézni most is a jelenlegi magyar határon, a Pinka partján, de már Ausztriában.

Borító: Monyorókerék napjainkban (varak.hu)