KÖZKINCSTÁR SOROZAT

Király álruhában, más nevére szóló útlevéllel

Király álruhában, más nevére szóló útlevéllel

- 2019. szeptember 3. 10:43

A 2004. november 3-án boldoggá avatott Károly, mert lehetőséget látott rá, kétszer is vissza akart térni a magyar trónra. Amely ott állott a budai Vár díszes tróntermében. A palotába álruhában, hamis útlevéllel eljutott ugyan, de trónját már nem láthatta.

A magyar politikusok közül a királypártiak abban is megosztottak voltak ekkoriban, hogy Károly térjen vissza a trónra, vagy egy magyar arisztokratát tegyenek meg királynak. Az előbbiek alkották az ifjú (ekkor 61 éves) Andrássy vezetésével a legitimista pártot, az utóbbiakat szabad királyválasztóknak nevezték, ők voltak a kisebbségben. (A legitimisták Károly halála után aztán valamelyik Habsburg főherceget tették volna meg magyar királynak.) De kétségtelen, hogy Nyugat-Magyarországon a legitimisták voltak a többségben, köztük olyan birtokosok, mint az ivánci mintagazda és versenyló tenyésztő Sigray Antal gróf, vagy Rakovszky István, aki ezekben a zavaros időkben a Nemzetgyűlés elnöke volt. Károlyt tartotta urának báró Lehár Antal ezredes, az operettszerző testvére. Károlyt várta a Lajtabánságot később létrehozó Prónay Pál, aki 1945 januárjában, 70 évesen próbálta aztán megállítani az orosz ostromlókat. No és Prónay harcostársa, Ostenburg-Maravek Gyula is. Nem véletlen hát, hogy 1921 húsvétján, egészen pontosan március 26-án a Vatikán és Aristide Briand francia miniszterelnök tudtával éppen Szombathelyt választotta Károly a visszatérés bázisának. Ahol az erdélyi, zabolai születésű gróf Mikes János megyéspüspök látta vendégül barokkos palotájában, ahol tárgyalhatott a regnáló miniszterelnökkel, Teleki Pál gróffal is. Aki hivatalosan húsvéti lelkigyakorlatra érkezett a püspökhöz, amit azért vadászatokkal is összekötött.

Királyi díszben a budai Várban (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

A civilben, más névre kiállított útlevéllel utazó Károly egy nappal később már ott állt az ebédjét megszakító Horthy előtt. Aki óvatosan nyilatkozva nem zárta ki a visszatérés támogatását, de ecsetelte annak várható következményeit is. Annál inkább felhördült az antant, pontosabban az országot körbefogó kisantant-államok újdonsült vezetése, akik a király visszatérését a történelmi Magyarország visszaállításával kötötték össze, tehát veszni látták a trianoni zsákmányt. Ezért aztán részleges mozgósítást rendeltek el hadseregeiknél, amit Horthy tudomására is hoztak. Így aztán hiába írt ígéretének teljesítését sürgetve Szombathelyről Károly levelet Horthynak, az nem tehetett semmit. Április 3-án aztán megérkezett a győztes nagyhatalmak jegyzéke is, amiben kijelentették, hogy nem tűrhetik a restaurációt. A politikai erők és a katonák így a kérdésben Horthy mellé álltak, és IV. Károly három nap múlva el is hagyta az országot. Visszament feleségéhez Svájcba, a Léman tó (Genfi-tó) partján álló kastélyba, Teleki Pál miniszterelnök pedig lehetetlen helyzetbe került, be is nyújtotta az 1920. február 27-én elfogadott I. törvény (Az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásáról) alapján március elsején kormányzónak választott Horthy Miklósnak lemondását.

Teleki miniszterelnök (jobbról) épp arra vadászott (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

Károly második visszatéréséről és az utolsó megkoronázott magyar király haláláról a sorozat következő cikkében olvashatnak.

Borító: IV. Károly szállása 1921 húsvétján (Thúry György Múzeum CC BY-NC-ND)

Közkincstár sorozat

Búvár Kund
2019. október 16. 11:49

A hegyről legurított püspök
2019. október 8. 10:14

Négyfelé vágott vezér
2019. szeptember 24. 10:26

Géza
2019. szeptember 17. 9:34

Tábori mise, csata, spanyolnátha
2019. szeptember 11. 11:00

Lemondások egérutakkal
2019. augusztus 27. 11:14

Károly és a magyarok
2019. július 24. 11:18