Király gyengeelméjű örökössel

Pálffy Lajos - 2019. március 4. 1:41

Bizony, I. Ferenc megérte azt, hogy nagynénje Párizsban a nyaktiló alá került. Császári címéről is le kellett mondania, lányát pedig kénytelen volt hozzáadni egy, a forradalom hullámait ügyesen meglovagoló, egészen alulról jött katonaemberhez. Ráadásul örökösének kiválasztott gyermeke sem volt alkalmas az uralkodásra.

Nem véletlen hát uralkodásának első időszakában, a vereségekkel, meghátrálásokkal teli huszonhárom esztendőben a forradalom terjedésétől való félelem, a titkosrendőrség és a cenzúra csúcsra járatása. Magyarország forradalmasodásáról szóló elképzelések viszont minden alapot nélkülöztek. A politikai cselekvésre képes nemesség, mint már láthattuk, nagyon jól keresett a háborúkon. És annyira elégedett volt a helyzetével, hogy amikor Napóleon 1809-ben, a schönbrunni kiáltványában belengette előtte az ország függetlenségét is, hát nem kért belőle. Inkább leakasztotta a falról a rozsdás kardot, és ellovagolt az utolsó nemesi felkelésbe, hogy Győr-Ménfőcsanaknál 1809. június 14-én sima vereséget szenvedjen a fegyelmezett és jól kiképzett franciáktól. De ezzel sem volt különösebb baj, a franciák hamar elhagyták az ország területét, az adók és az újoncok pedig tovább is meg lettek szavazva Pozsonyban, az 1811-12-es országgyűlésen is.

Ahogy aztán a „kis káplár” csillaga végképp leáldozott, Bécs ismét kimutatta a foga fehérjét. Tizenhárom esztendeig nem volt országgyűlés és az 1811-es, háborús okokból megejtett devalváció (a papírpénz értékének egyötödére való csökkentése) után 1816-ban további, 60%-os központi leértékelés következett be. Így aztán aki a gabona és marhaeladásokból bejövő bankókat a párnája alatt tartotta, igen csak rosszul járt. (100 egységnyi pénzvagyona előbb 20-ra, majd pedig 8-ra csökkent.) Volt is persze morgolódás, hamar elfelejtették azt, hogy 1792-ben Ferenc hivatalossá tette a magyar nyelv oktatását, és törvényvben foglaltatott az is, hogy az ország hivatalnokainak tudniuk kell magyarul. Ugyanebben az évben lett paragrafus arra is, hogy a határőrvidékek tiszti kara magyar származású legyen, és Erdély magyar rendek által sérelmezett különállásának megszüntetésére is születtek lépések.

De az országban csend volt egynémely vármegyei berzenkedések mellett. Végső soron a Habsburg-Lotharingiai ház ismét hatalmának tetőpontján tündöklött. Visszakapott minden Napóleon által elvett területet és a szent Szövetség révén nagyhatalomként alakíthatta a kontinens politikáját. Így aztán Ferenc megengedhette magának azt is, hogy 1825-ben országgyűlést hívjon újra össze. Nem is gondolt arra talán, hogy ott majd mik történhetnek. De házasságaival sem volt igazán szerencséje, végül négyszer nősült, kétszer is egy-egy unokanővérét vette el. Talán ezért is lett gyengeelméjű a trónjának kijelölt örököse.

Borító: Wikipédia