ELSÜLLYEDT VILÁGOK SOROZAT

Kommenció negyedévente

Kommenció negyedévente

- 2018. március 5. 11:16

A mögöttünk hagyott évszázad második felének történetírása az uradalmi cselédek sorsával, életkörülményeivel szokta illusztrálni a kapitalista kizsákmányolást, a földbirtokosok gonoszságát. Pedig nem ritkán ingyenes orvosi ellátásuk és balesetbiztosításuk is volt, csak erről nem volt ildomos beszélni.

Az uradalmi, avagy kommenciós cselédség tömegeit a jobbágyfelszabadítás utáni zsellérek adták. Akiknek nem lett annyi földjük, hogy megélhettek volna belőle, vagy valamilyen úton-módon elvesztették azt és elszegényedtek. Ezek az emberek a nagybirtokokon kerestek és kaptak munkát, amelyek megműveléséhez a gépesítés alacsony foka miatt bőven volt szükség munkáskézre. Így már a 19. század második felére stabilan kialakult az a szisztéma, ahogyan a nagybirtok foglalkoztatta bérmunkásait. Akiknek legelőször is közös szállást épített. Ezekben a többnyire hosszan elnyúló házakban egy-egy központi konyhára általában négy család jutott. Tanyákon, pusztákon, majorokban álltak az ilyen cselédházak, de általában volt belőlük a kastély közelében is. A birtokos mellett az uradalmi cselédeknek elsősorban az ispán, vagy a gazdatiszt parancsolt. Ő általában a napi munka végeztével az intézőlak előtt meghallgatta a pusztagazdák, béresgazdák, elsőbéresek jelentését arról, hogy aznap mit végeztek, és kiosztotta a másnapi munkát is.

Ezeket még a Festetich grófok építtették (MaNDA)
Ezeket még a Festetics grófok építtették (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

A hajnaltól estig végzett munka ellenértékét, a kommenciót, járandóságot általában negyedévente osztották ki. A minimális pénz mellett inkább terményt, tartós húsféleséget, illetményföldet, állattartási lehetőséget (legelővel, takarmánnyal) és ruházatot, lábbelit kaptak. A felvilágosultabb, tehetősebb nagybirtokos, mint ahogyan a bevezetőben is szerepel, gondoskodott az ingyenes orvosi ellátásról és balesetbiztosítást is fizetett, hiszen ez valahol érdeke is volt, ha hatékony munkát várt el az embereitől. Sokan leírják, ahogy a cseléd az urához fordult, fordulhatott szinte minden problémával, amit nem tudott maga megoldani. A rangsorban a már említett kiemeltek mellett a lovakkal dolgozó béres kocsisok voltak a legmagasabban, ezután jöttek az ökrökkel, tehenekkel szántók, fuvarozók, végül a gyalogmunkások. Kiemelt helyük volt a kastélyban szolgálatot teljesítőknek, de ők magasan is hordták általában az orrukat. A cselédek egymás között házasodtak, vagy a falvak zsellérségéből került ki a házastársuk. Önállóságuk minimális volt, várták az utasítást, amit így-úgy végrehajtottak.

Aztán csak elvették az a földet (MaNDA)
Aztán csak elvették az a földet (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

Ezért is kerültek sokszor nehéz helyzetbe, amikor 1944-45-ben sokszor egyik napról a másikra „gazdátlanná” váltak. Amikor a földbirtokos a legszükségesebbeket összekapkodva nyugati irányban elhagyta az országot. A baloldal, a kommunisták elég hamar „felfedezték” maguknak ezt a réteget. Ígéreteikben, a földosztásban kitörési lehetőséget láttak az uradalmi cselédek, így jórészt támogatták is az új hatalmat. Házhelyet parcelláztak nekik a faluban, földet kaptak, amit sok esetben a korábban is használt szerszámokkal műveltek. Hogy aztán az új életet majd legnagyobb csalódásukra elvegyék tőlük a kollektivizálással, beverjék őket a tsz-be.

Borító: Renovált cselédház (Csorba Győző Könyvtár CC0)

Elsüllyedt világok sorozat

Munkában a tízezer éves találmány
2018. október 19. 11:20

A ganajozásról
2018. október 12. 11:53

Sárgul már a kukoricaszár
2018. szeptember 28. 11:31

Hajdina, kerékrépa, miegymás
2018. augusztus 28. 10:57

Szita, szélrosta és hombár
2018. augusztus 9. 11:14

Embert próbáló aratás
2018. július 17. 11:12

Ahol véget ért a széna útja
2018. július 10. 12:13