Kommunista módszerekkel kizsarolt lemondólevelek

Kommunista módszerekkel kizsarolt lemondólevelek

- 2018. július 31. 12:56

Éppen 70 esztendeje annak, hogy Tildy Zoltán köztársasági elnök aláírt két Rákosi Mátyás által megfogalmazott levelet, és ezzel lemondott címéről. A kommunisták vejével, Csornoky Viktorral zsarolták meg, de kilátásba helyezték feleségének meghurcolását is. Az 1917 óta kisgazdaként politizáló református lelkész nem tudott ellenállni a nyomásnak.

A kisgazdák felszalámizása és a szocdemek beolvasztása után Rákosiék elérkezettnek látták az időt, hogy megszabaduljanak az addig velük mondhatni olajozottan együtt működő köztársasági elnöktől is. Csak saját magukban és kipróbált embereikben bíztak, így találták meg aztán rövid időre Tildy helyett erre a feladatra – a már akkor masszívan italozó – Szakasics Árpádot. Akinek elévülhetetlen érdemei voltak Marosán György társaságában a klasszikus értelemben vett magyar szociáldemokrácia elpusztításában. Az 1889-ben Losoncon született, Pápán lelkésszé lett, de Belfastban is iskolázódott Tildynek tehát mennie kellett, csak hát az volt a gond, hogy ki akarta tölteni a mandátumát. Annak ellenére törekedett erre, hogy a kommunisták két év alatt, 1948 nyarára minimálisra szűkítették amúgy is szűk mozgásterét. Hivatala, és egyben lakóhelye, a Nemzeti Múzeum mögött található Esterházy-palota telefonvonalait lehallgatták, környezetében kémeket helyeztek el, testőrparancsnokát, Papp-Kökényesdy Sándort az ÁVH-n halálra verték.

1947-ben egy csongrádi hivatalos látogatáson (MaNDA)
1947-ben egy csongrádi hivatalos látogatáson (Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára CC BY-NC-ND)

Tildy megzsarolására végül vejét, Csornoky Viktort használták fel, aki ezekben az időkben az amerikai, majd az egyiptomi nagykövetségeken is szolgált. És anyósának aktív közreműködésével terjesztette a hírt, hogy Tildy messzemenően nem ért egyet az országban zajló folyamatokkal. Tildy Zoltánné 1948 júliusában, Kairóból hazafelé tartván, Genfben találkozott is Csornoky szervezésében olyan emigráns politikusokkal, mint Kovács Imre és Sulyok Dezső. Rákosi és az ÁVH pedig tudott mindenről, a kairói követség is tele volt ügynökeikkel. Így aztán július 23-án, a Külügyminisztériumban letartóztatták Csornokyt, aki állítólag ellenállt ennek, Walter PPK pisztolyát használva. Hat nap múlva elkészült a koncepció, és az MDP Politikai Bizottsága (jelenlévő ismertebb tagjai: Rákosi, Szakasics, Gerő, Farkas Mihály, Kádár, Rajk, Apró Antal) elérkezettnek látta az időt Tildy leléptetésére.

1921-ben, lelkészként kiadott munkája (MaNDA)
1921-ben, lelkészként kiadott munkája (Szendrői Közművelődési Központ és Könyvtár CC BY-NC-ND)

Csonoky eltüntetése után ugyan Tildy Zoltánné tárgyalt Rákosival, akinek a szemébe is vágta, hogy hazug áruló, de közben az Esterházy-palota telefonvonalait elvágták, új őrség érkezett. És aztán megjött Gerő Ernő is tárgyalni. Gerő egyszerűen érvelt: ha Tildy nem ír alá, akkor a veje után a felesége is el fog tűnni. És Tildy, akinek nagy gyakorlata volt már az aláírásban – gondoljunk csak a népbírósági perek halálos ítéleteire, ami miatt palástos hóhérnak is nevezték – ebben a helyzetben nagyon egyedül maradt. És aláírt megint, de vejét ezzel sem tudta megmenteni. Augusztus 16-án költöztették a rózsadombi Búzavirág utcába, a mai indiai követségi épületbe, ahol házi őrizetben volt 1956-ig. Mikor is Nagy Imre államminisztere lett, amiért aztán 1959-ig börtönben ült. Vejét 1948. december 7-én ítélték halálra kémkedésért, valutaüzérkedésért és hazaárulásért, és fel is akasztották nyomban.

Borító: Vajon hány ügynök van a környezetében? (Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára CC BY-NC-ND)