KÖZKINCSTÁR SOROZAT

Lehel és az ő míves kürtje

Lehel és az ő míves kürtje

- 2019. november 12. 12:01

Botond vezér, avagy vitéz után a Lech-mezei csata két magyar hadvezéréről is szót kell ejtenünk. Közülük talán Lélről, azaz Lehelről tudunk többet. De születésének esztendejét természetesen nem, azt viszont biztosan, hogy melyik évben és hogyan távozott az árnyékvilágból.

A nyitrai szállásterületekkel bíró Lehel apja minden bizonnyal Tas volt, aki pedig Árpád unokája, Üllő vagy Jutocsa fia. III. Béla király névtelen jegyzője, aki jó 250 esztendővel később vetette papírra, azaz pergamenre a történetet, még az is lehet, hogy a nép emlékezetében élénken élő sztorit jegyzett le. Mert Lehel, Bulcsú és az augsburgi vesztes csata azért meglehetősen nagy hatással volt a korabeli Magyarországra. Már csak a legendás gyászmagyarok miatt is, akik megcsonkítva, elrettentés céljából érkeztek vissza a bajorok földjéről. Szállásterületről szállásterületre mentek hát a hírek a nagy vereségről, amelynek megrendítő hatására abból is következtethetünk, hogy nyugati irányba nem indult több hadjárat magyar részről. Pedig még az előző évben is, I. Ottó német király ellen lázadó fia, Liudolf, és a király veje, Vörös Konrád hívására, Ottó csapatait elkerülve egészen Belgiumig lovagoltak. Cambrai városát ostromolták, majd Laon és Reims érintésével Burgundiát dúlták, hogy aztán Itália felé kanyarodva térjenek vissza jurtáikba.

Az ismeretlen nürnbergi mester a 17. század második felében így képzelte el (Németh László Gimnázium és Általános Iskola PDM)

955-ben ismét csak meghívót kapott a Lehel és Bulcsú (és egyesek szerint Súr) vezette sereg. A bajor urak lázadtak Ottó ellen, és Vörös Konrád, a király veje, most Ottó hadát erősítette páncélos lovasságával. A magyarok, vagy tízezren három napja voltak Augsburg alatt, mikor híre jött Ottó nyolcezresre saccolt seregének. Aminek szépen a hátába is kerültek, s levágván az utóvédet, megszerezték az összes tábori felszerelést is. Vitték is volna a zsákmányt, mikor Konrád rájuk tört, és közelharcra kényszerítette őket. A bőrvértek pedig nem állták a kétélű kardok csapásait, így aztán a magyarok kénytelenek voltak meghátrálni. Konrádnak egy nyílvessző fúrta át a torkát, ott is maradt a csatatéren, a magyar sereg vezetőit úgy sejtik, csak később fogták el. De az biztos, hogy I. Henrik bajor herceg Regensburgban felakasztatta Lehelt és Bulcsút, mint valami rablóvezéreket.

Ez inkább fanfár, nem egy kürt (Wikipédia)

A kürt legendáját már Kálti Márk, a Képes krónika szerzője jegyezte le művében. Ahol még egy jól sikerült iniciálén is ábrázolva van a trónon ülő uralkodót (Kálti szerint Ottó császárt) egy ember nagyságú kürttel fejbe vágó Lehel. Aki mögött vélhetően Bulcsú áll a manapság újra divatos csúcsos, prémszegélyű süvegben. Van a festményen még három sisakos, láncinges lovag is, akik a legenda alapján nem voltak éppen a helyzet magaslatán, nem tudták megakadályozni a merényletet. A Jászberényben őrzött, elefántagyarból kifaragott nyolcadik, kilencedik, vagy éppen 10. századi kürtnek nem sok köze lehetett Lehelhez, de mindenképpen szép darab, valóságos műremek.

Borító: A hozzáértők bizánci munkának tartják (Verseghy Ferenc Könyvtár CC BY-NC-ND)

Közkincstár sorozat

A királyi herceg halálos sebei
2019. december 4. 3:10

Búvár Kund
2019. október 16. 11:49

A hegyről legurított püspök
2019. október 8. 10:14

Négyfelé vágott vezér
2019. szeptember 24. 10:26

Géza
2019. szeptember 17. 9:34

Tábori mise, csata, spanyolnátha
2019. szeptember 11. 11:00