KÖZKINCSTÁR SOROZAT

Lemondások egérutakkal

Lemondások egérutakkal

- 2019. augusztus 27. 11:14

Károly osztrák császárt, magyar és cseh királyt tehát néhány napon belül megszabadították mindhárom trónjától. Nem mintha sok ideje lett volna ezeken ücsörögni, az viszont biztosnak tűnik: nem adta fel a visszatérés lehetőségét.

Ezt támasztja alá, hogy az osztrák, majd a magyar lemondó nyilatkozatban is, csak az államügyek vitelében vonult vissza. Talán ezért is döntött úgy a bécsi, baloldali többségű törvényhozás, hogy az Ausztriát felemelő, és századokon át az európai politika és gazdaság élvonalában tartó családot megfosztja összes címeitől. Az 1919. március 3-ával keltezett törvényben az is benne foglaltatik, hogy megvonják Károly minden uralkodói jogát, államosítják a család Ausztriában található ingatlanjait. Amikből azért volt néhány impozáns darab, gondoljunk csak a Schönbrunnra, vagy magára a Burgra. Így aztán a „kedélyes” Bécs egyik napról a másikra hajléktalanná tette császárát, akinek – mivel Magyarországon éppen elkezdődött a proletárdiktatúra – nem maradt más választása, mint Svájc irányában távozni Ausztriából.

Képeslapon, huszárruhában (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

Akadt is mindjárt egy különvonat, amelyre felpakoltak mindent és mindenkit, de Károlyra hatással volt ez az eljárás, talán ezért is döntött úgy, hogy a svájci-osztrák határon, 1919. március 24-én kiadja a határállomásról elnevezett „feldkirchi manifesztumát”. Amelyben visszavonta a november 11-én tett lemondását, és tiltakozott uralkodói jogainak korlátozása miatt is. Svájcban, a Genfhez alig húsz kilométerre lévő Pranginsban egy gyönyörű kastély várta a családot. Itt, a Léman tó partján éltek nem egészen egy esztendeig, miközben folyamatosan tartották a kapcsolatot osztrák és magyar híveikkel. Közülük az utóbbiak voltak többen, pedig Károly még szociális minisztériumot is létesített Bécsben és bevezettette Ausztriában a táppénz intézményét is. És a család a néppel együtt tartotta a háborús megszorításokkal járó heti húsmentes napokat. Népszerűséget hozhatott volna a szegény gyermekek Károly által bevezetett állami üdültetése is. (Így jutott el József Attila is Abbáziába.) Mindezek ellenére a politikának sikerült az ifjú uralkodót, és úgy általában a Habsburgokat a háború egyik okozójának, kirobbantójának beállítani.

Zita több volt, mint feleség (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

Csak a magyarországi legitimisták, élükön a Monarchia utolsó közös külügyminiszterével, ifjabb Andrási Gyula gróffal, és csak néhány, jobbára az ország nyugati részén birtokos magyar arisztokrata és egyházi vezető maradt hű Károlyhoz és a családhoz. Az ő győzködésükre, Zita beleegyezésével indul Magyarországra, s hamis útlevéllel, álruhában utazva 1921. március 26-án betoppant az éppen ebédelő Horthyhoz. A sorozat következő cikkében ott lesz a folytatás.

Borító: Új kitüntetést, csapatkeresztet is alapított (Piarista Rend Magyar Tartománya, Piarista Múzeum CC BY-NC-ND)

Közkincstár sorozat

Lehel és az ő míves kürtje
2019. november 12. 12:01

Búvár Kund
2019. október 16. 11:49

A hegyről legurított püspök
2019. október 8. 10:14

Négyfelé vágott vezér
2019. szeptember 24. 10:26

Géza
2019. szeptember 17. 9:34

Tábori mise, csata, spanyolnátha
2019. szeptember 11. 11:00