ELSÜLLYEDT VILÁGOK SOROZAT

Lendületes április

Lendületes április

- 2018. április 17. 10:31

Ahhoz pedig, hogy a májusi esők tényleg aranyat érjenek, igen csak sürgölődni kellett a falusi embernek már márciusban, és persze áprilisban is. Mert addigra már a földben kellett lennie az összes magnak, amiből termést remél az ember. Sőt, április végén a palántázást is meg lehet kezdeni.

Mint arról már volt szó, márciusban igazán beindult az élet a faluban, ahol előkészítik és el is kezdik a vetést, a konyhakertekben, gyümölcsösökben, szőlőben is megkezdődik a munkálkodás. Ami aztán folytatódik áprilisban is, hiszen az idő ilyenkor szinte repül, és van (vagy volt) a parasztemberben egyfajta késztetés, olyan érzés, hogy ha most nem dolgozik kellő intenzitással, akkor nem is tudja majd később élvezni munkájának gyümölcseit. Ezt szó szerint véve a gyümölcsösben ekkorra mutatkozik meg igazán, melyek azok az ágak, amik elhaltak, amiktől ajánlatos megszabadulni. Már csak azért is, mert ezekben kártevők telepednek meg, amik aztán a termést is megcsúfolhatják. Március vége, április eleje a gyümölcsfák ojtásának, vagy oltásának az ideje, nem véletlenül ünnepli a keresztény világ Gyümölcsoltó Boldogasszonyt március 25-én. Az oltás mellett a március vége, április eleje a facsemeték ültetésének ideje is. És aki hisz benne, az ilyenkor szokta elvégezni a lemosó permetezést, ami végső soron, ha rézgáliccal végzik, nem károsít a kártevőkön kívül semmit a későbbiekben.

Vetés 1958 októberében Kiskunhalason (MaNDA)
Vetés 1958 októberében Kiskunhalason (Thorma János Múzeum CC BY-NC-ND)

A konyhakertben április elejére illik elvetni már a borsót, a sárgarépát és a petrezselymet, a hónap végéhez közeledve, az időjárástól függően megindulhat a palántázás is, de erről majd a májusi munkálatokról szóló cikkben olvashatnak bővebben. A termőföldeken viszont az április nagy munkája a kukorica elvetése és a krumpli, vagy városiasan a burgonya elültetése, elrakása. Ehhez is, mint ahogyan a gabonafélék vetéséhez, gondosan elő kell készíteni a földet, ami legalább is az őszi szántás boronálását jelentette. Mivel a krumplit és a kukoricát sorokban vetik, vagy ültetik, ezért országosan elterjedt volt a képen is látható sorhúzók, „cirkalmazók” használata. Ez garantálta a megfelelő sortávolságot, a kukorica vetésénél használtak olyan sorhúzókat is, amelyek egyben elő is állították azt a mélységű árkot, amibe bele lehetett rakni bizonyos távolságokra a szemet. A krumpli esetében a kijelölt vonalon egy-egy erőteljes kapavágással készültek el a lyukak, amibe belepotyogtatták az ültetésre szánt, már csírázó krumpliszemeket. Ha gyorsabban akartak haladni, akkor az erre kialakított tolató ekével barázdákat húztak, ebbe rakták a gumókat. Amiket aztán kapával betemettek, de csak annyira, hogy azért meghallják a harangszót.

Cirkalmazó, avagy sorhúzó (MaNDA)
Cirkalmazó, avagy sorhúzó (Thorma János Múzeum CC BY-NC-ND)

Amit akkoriban még meghallott a falusi ember is. Mert az elsőre, a hajnalira felkelt, a délire levette a kalapját és imádkozott, az estire pedig elindult hazafelé a végigdolgozott nap után.

Borító: Az ötvenes évek „körmös traktorja” Kiskunhalason (Thorma János Múzeum CC BY-NC-ND)

Elsüllyedt világok sorozat

Az igazi tökmagolaj
2018. december 5. 2:26

Tök, mák, bab
2018. november 27. 12:19

Eke is, kapa is
2018. november 8. 12:45

Munkában a tízezer éves találmány
2018. október 19. 11:20

A ganajozásról
2018. október 12. 11:53

Sárgul már a kukoricaszár
2018. szeptember 28. 11:31