A HELY SZÍNEI SOROZAT

Nemtiből Lenti

Nemtiből Lenti

- 2022. szeptember 6. 6:02

A korábban Nemetinek, Nemtinek hívott Lenti vára a Kerka és a Sárbereki patak összefolyásánál lévő mocsarakból kiemelkedő dombra épült még talán a tatárjárás után, hogy aztán Kanizsa 1600-ban történt elfoglalása után jusson igazi szerephez, majd pedig a török kiűzése után elveszítse létének alapját.

1278-ban egy oklevél Lenti (Nemti) romos várát emlegeti, tehát Béla királyunk nagy várépíttető akaratának lehetett itt is valami, talán téglából emelt eredménye. Aztán a következő oklevél már 1325-ben datálódik, mikor is Kőszegi II. János nagyúr a birtokos erre, no és gyilkossággal vádolt várnagyának kihallgatását a vasvári papokra bízza Károly Róbert. János úr aztán 1328-ban szembe is fordul a királlyal, és el is veszti birtokait, Lentivel együtt. Amit Nagy Lajos majd 1343-ban Lendvai Miklósnak, az alsólendvai Bánffy család alapítójának adományoz. A família pedig 1644-ig meg is tartja ezt az ajándékot, igaz az 1440 körüli zavaros időkben Lenti is Cillei Ulrik birtokába kerül, de I. Ulászló ostrommal visszaveszi a királyi hatalom ellen szintén lázadó nagyúrtól. Legalábbis Ulászló egyik oklevelét a vár alól keltezi, innen lehet tudni, hogy Cillei várnagya nem nyitott csak úgy kaput felkent királyának.

Lenti régi képeslapon (Göcseji Múzeum CC BY-NC-ND)

A mocsarak közül kiemelkedő dombocskára rakott téglavárat ekkoriban már egy árokkal két részre osztották, a Bánffyak pedig ugyanúgy perlekedtek és hatalmaskodtak, mit a többi nagyúr Magyarországon. Aztán jöttek a török idők és 1528-ban I. Ferdinánd hűtlenség miatt részben megszabadította Bánffy Miklóst a birtokaitól. De Lenti végül a családnál marad, sőt az 1550-es években a család két főispánt és főajtónállót is ad a hazának. Ugyanakkor embereik egyházi birtokokon gyűjtik be a termést és kúriákat fosztogatnak. Aztán Kanizsa eleste után a Haditanács dönt Lendva megerősítéséről is, aminek őrségét 1625 és 1630 között a gazdag Stájerország fizeti. 1605-ben pedig a vár megnyitja Bocskai előtt a kapuit, Ráttky Menyhért szabályos ostrommal veszi majd vissza a konok hajdúktól az erősséget.

Batthyány Ádám, a főkapitány (Szent István Király Múzeum CC BY-NC-ND)

Lenti, amelyben nemritkán német katonák is állomásoznak a kettős adózási terület szélére esik, és így sokat szenved a török portyáktól. 1635 és 1640 között 5580 forintot, hatalmas összeget fizetnek ki az elrabolt embereikért a töröknek. Bánffy Kristóf 1636. október 3-án ír Batthyány Ádámnak arról, hogy a vár kapitányát és a gyalogosok vajdáját tizedmagával egy istentiszteletre tartva levágta a török. Így 13 katona maradt csak a várban, az egyik éppen csak, hogy be tudta csukni a kaput három nappal később a támadók orra előtt. 1639-re viszont már 117 katonából, köztük németekből áll az őrség, három év múlva meg azon panaszkodnak, hogy az egyetlen tarackjukat is Lendvára vitték. (Igaz, 1654-ben már hat ilyen lövőszerszám van a várban.) 1644-ben aztán férfiágon kihalnak a Bánffyk, Lenti Nádasdy Ferenc tulajdonába kerül. Akinek 1671-ben fejét véteti I. Lipót, hogy aztán végül a tőle 1687-ben hercegséget kapó Esterházy Pálnak adja Lentit és a környező földeket 1690-ben, 102 500 aranyért.

Az Esterházyak kastélya Lentiben (Göcseji Múzeum CC BY-NC-ND)

Pál herceg pedig uradalmi központtá teszi a maradék épületeket, mára már csak egy átalakított sarokbástya és az északi szárny maradt a várból az utókor számára.

Borító: Képeslapon ami a várból megmaradt (Göcseji Múzeum CC BY-NC-ND)