ELSÜLLYEDT VILÁGOK SOROZAT

Lóval, vízzel, gőzzel, széllel őröltek

Lóval, vízzel, gőzzel, széllel őröltek

- 2017. december 5. 12:58

Molnár, malom sem minden faluban volt, sőt, a két világháború között előfordult olyan is, hogy valaki 40 kilométert is elszekerezett egy gőzmalomig, hogy ott őrlesse meg a gabonáját. Én már csak tudom, így talált párt magának az egyik nagynéném.

A vizsgált időszakban jórészt már gőzmalmokban őrölték az ország gabonáját, de azért működtek még olyan archaikusnak mondható megoldások is, mint a szélmalmok és a szárazmalmok. Ez utóbbiakban állati erővel mozgatták a malomkerekeket, általában erős testalkatú lovak voltak, amik a 6-10 méter átmérőjű kerékhez fogva körbe-körbe jártak. Ezekből, és a szélmalmokból is megmaradt jópár a mai napig is működő példány, mint ahogyan néhány vízimalommal is lehet még gabonát őrölni az országban.

Gőzmalom Zalapátiban (MaNDA adatbázis)
Gőzmalom Zalaapátiban (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

Igazából csak a gőzmalmok ideje járt minden szempontból le, a hengerszéket mozgató (forgató) hatalmas gőzgépeket már a két háború között kezdte felváltani az alternatív meghajtás. Ami leginkább a villanymotor volt, sőt, a sebes folyású vizek mentén ekkoriban már olyan malmokat is létesítettek, ahol a generátor által termelt árammal nem csak a gépezeteket hajtották, hanem az adott falu, falvak világítását is megoldották.

Szárazmalom Szarvason (MaNDA adatbázis)
Szárazmalom Szarvason (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

És akkor már ott is vagyunk a malmok talán legősibb, az egész világon elterjedt fajtájánál, a vízimalomnál. A köztudatban is valahogy ez jelenti a malmot még mindig, holott nem mindenhol van az országban olyan sebes folyású, közel állandó vízmennyiséget adó patak, kisebb folyó, amire ilyent lehet építeni. Azt már általános iskolában tanítják, hogy vannak az alulcsapott és felülcsapott vízikerekek, mint a meghajtás két lapvető formája, és hát ott vannak még az utóbbi fajtához tartozó hajómalmok is, amikből például több tucat állomásozott még a két világháború között is a Dunán, a Margitsziget jobb oldalán, az óbudai partokhoz kikötve.

No de túl sokat foglalkoztunk már a malomfajtákkal, nézzük meg inkább a molnárokat, akik, ha jól végezték a munkájukat, ugyancsak elnyerték a közösség megbecsülését. Az őrlésben segítségükre voltak általában serdülőkortól a fiúgyermekek, de a nagyobb forgalmú malmokban alkalmazottak is dolgoztak a molnár mellett. A gabona bezsákolása még általában az őrlető feladata volt, de a liszteszsákok mozgatása már a molnárra, vagy a szolgákra hárult. Ezért is hívták őket viccesen lisztes molnároknak.

Borító: Vízimalom Ábrahámhegyen (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

Elsüllyedt világok sorozat

Hajdina, kerékrépa, miegymás
2018. augusztus 28. 10:57

Szita, szélrosta és hombár
2018. augusztus 9. 11:14

Embert próbáló aratás
2018. július 17. 11:12

Ahol véget ért a széna útja
2018. július 10. 12:13

A stresszes széna
2018. június 22. 11:21

Útkaparók világa
2018. június 15. 8:22

Kapálós június
2018. június 1. 10:01

Metszés és fattyazás
2018. május 18. 9:26