A HELY SZÍNEI SOROZAT

Márványkő fából épült

Márványkő fából épült

- 2022. április 22. 8:35

Márványkő várát, vagy inkább várkastélyát pedig fából építették fel a gersei Pethők, mégpedig a mai Petőmihályfa területén. A nevét egyes feltételezések szerint a kapuzatának anyagából kaphatta, de azt is tudni lehet, hogy állapota miatt végvárként már nem jött számításba. A Pethők inkább Keszthelyt és Kemendet építették ki ilyen célra.

Igazából a márványkői várkastély amolyan megerődített udvarház lehetett, mert a gersei Pethők zalai birtokai, az a 6-8 falu kellett volna másnak is. A 14. század vége sem éppen a vagyonbiztonságról szólt Magyarországon, bárói ligák küzdöttek egymással és hívtak ide királynak mindenféle alakokat. Így kapaszkodott meg Luxemburgi Zsigmond is a magyar trónon, akinek a Pethők az egyik első hitelezői voltak. Így aztán ők lettek a zalai és a vasi ispánok, és egy 1401-es oklevelében a folyton a pénz és a szoknyák után járó király engedélyezte nekik a családi vár/kastély megépítését. Ami feltehetően jórészt fából készülhetett, hiszen egy 1410 körül zajló tett perben a tulajdonosok egy Bertalan nevű ácsot, a győri káptalan mesteremberét perlik, mivel nem fejezte be a kastélyon a munkát. Zsigmond idejében kápolna is épül a kastélyban Szent István vértanú tiszteletére. Majd az uralkodó halála után aztán a Pethők a király egy szem lánya, Erzsébet ellenében I. Ulászló mellé állnak, ami jól jött a régi rivális Szécsieknek, akik Cillei Ulrikkal együtt elfoglalták a Pethők várait, birtokait, amiket aztán I. Ulászló csak komoly hadjárattal tudott visszavenni 1441 tavaszán.

Petőmihályfa meglévő nevezetességei képeslapon (Zalalövő Város Önkormányzata CC BY-NC-ND)

1441 márciusában az ifjú király (17 éves volt ekkor) Hédervári Lőrinc nádorral, az egri és a csanádi püspökökkel, a két erdélyi vajdával, a kincstárnokkal és a lovászmesterrel a seregében, megérkezett Márványkő alá is, és végül minden visszakerült a gersei Pethőkhöz, és maradt is a kezükön rendben Mátyás uralkodása alatt is, aki 1459-ben támogatta, hogy átépítsék, megerősítsék Márványkőt. Amire szükség is volt, mert a nagy király halála után mindjárt megjelent az országban az örök rivális, III. Frigyes császár fia, Miksa német király, és számos vár mellett elfoglalta Márványkőt is 1490 második felében. Aztán Mátyás maradék seregének Kinizsi vezetésével még volt annyi ereje, hogy Miksát kikergesse az országból, de aztán egyre rosszabb idők jöttek. Végül pedig a török is megjelent az ország területén és Márványkő is a „frontvonalba” került az 1500-as évek második felére.

III. Frigyes fia elfoglalta Márványkőt (mult-kor.hu)

Egy 1549-es, már I. Ferdinándnak készített adóösszeírás szerint a várkastélyt Pethő Péter és László lakta, de a hely már nem szerepelt Nádasdy Tamás főkapitány és nádor 1555-ös várlajstromában. Ahogy a bevezetőben olvasható, a Pethők inkább 1542-ben, Kemenden építkeztek, majd 1569-ben a keszthelyi ferencesek templomát és kolostorát építették át végvárrá. Márványkő úgy maradt, ahogy volt, arra volt csak alkalmas, hogy egy-egy portyázó török csapatnak ellenálljon, de az ostromot nem bírta volna. Nem is volt hivatalosan helyőrsége, és 1690-ben már romos állapotáról lehet olvasni. Hogy aztán hová is tűnt a Sárvíz által körülvett, 70 x 55 méteres belső udvarral bíró építmény, azt nem lehet tudni. Ha eljutunk Petőmihályfára, akkor a Kossuth Lajosról elnevezett utca 10-es házszáma alatt kell a vár helyét keresnünk. Ezt írják róla.

Borító: A hajdani várkastély helye (varak.hu)

A hely színei sorozat

Pálinkafőző lett a várból
2022. június 1. 8:54

Salamon fia Simonnak a tornya
2022. május 25. 6:23

Pipo vára
2022. május 19. 7:25

Dáró vára
2022. április 27. 8:51

Vár Kemendolláron
2022. március 30. 9:54