TENGERRE MAGYAR! SOROZAT

Második bevetésén eltűnt, mint a kámfor

Második bevetésén eltűnt, mint a kámfor

- 2020. március 30. 12:18

Az U 30-as hajó hollétéről senki sem tud semmit, második bevetésén, annak is az elején úgy eltűnt, mint a kámfor. Testvére, az U 31-es viszont kétszer is telibe talált egy angol cirkálót a háború végén, és ezzel sok életet mentett meg.

Az U 30-as búvárhajónk története meglehetősen rövid történet. 1917. február 17-én állt szolgálatba, 26-án pedig el is indult az első bevetésére Brioniból. A cél a Földközi-tenger volt, jártak aztán Kréta partjainál és a Tarantói-öbölben is, ellenséges hajóval viszont nem találkoztak. Ami, ha nem is sűrűn, de azért előfordulhatott egy-egy ilyen úton. Az antant államok kereskedelmi hajói ekkoriban már jórészt konvojokban közlekedtek, ezeket a hajórajokat pedig rombolók őrizték. Magányos kereskedelmi gőzös, vagy nagyobb teherszállító vitorlás egyre ritkábban merészkedett ki egyedül a német tengeralattjárók vadászterületének is számító Földközi-tengerre. Amúgy az U 30-as aztán a tél végi viharokban meg is sérült az út folyamán, leszakadt a torony mellvédje a hullámzástól, oda lett a rádiós antenna is. Végül az intenzív mozgás a pörgettyűs tájolót is tönkre tette, így aztán kénytelenek voltak zsákmány nélkül hazatérni. Március 16-án kezdődtek meg a javítások Cattaróban, gyorsak voltak a szakemberek, mert a búvárhajó a hónap utolsó napján el is indult végzetes bevetésére. A pusztulását Otranto környékére teszik, ahol vagy egy tengeri akna, vagy műszaki hiba marasztalta örökre a tenger fenekén a hajót. (Ha ellenséges támadás érte volna, annak nyomát az ellenfél napi jelentéseiben biztosan megtalálják, de nem történt ilyen.)

Reflektorokkal keresték a búvárhajókat is (Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár CC BY)

Az U 31-es viszont valamivel sikeresebb volt társánál, 1917. április 24-én állt szolgálatba Pólában, és már az első bevetések után dokkba kellett vinni, mert 45 fokos hőmérséklet alakult ki a hajótestben. Augusztus elejére orvosolták a problémát, a mindjárt az első bevetésén két repülőtámadás is érte, összesen hat bombát dobtak le rá. (Itt a dobást a szó szoros értelmében kell elképzelnünk, hiszen az ellenfél Adria felett bevetett repülőgépein is leginkább a pilóta mögött ülő ember feladata volt a megfigyelés, fotózás, a géppuska kezelése, no és a néhány kisebb méretű bomba kidobálása.) Augusztus 10-én aztán egy konvojból kilőtték a Lealta lőszerszállítót, de mindjárt ott is termett egy romboló, és tíz vízibombával válaszolt a támadásra. Másnap Máltától délre egy másik konvojt láttak meg, de becserkészése közben egy romboló legázolta az U 31-est, melynek a tornya és a periszkópja is megsérült, így indulhattak haza javításra.

Aztán október 26-án a Fiume feletti Bergudi kikötőjében egy emberrel a fedélzetén valamiért elmerült a 8 méteres vízben az U 31-es, de a szerencsés matróz még élt, amikor a hajót kiemelték. Aztán egy esztendő múlva jutottak komolyabb szerephez, mikor is a monarchia már kénytelen volt kiüríteni az albán Durrazzo kikötőjét. Ezt megakadályozandó felvonult az antant flottája is, de az U 31-es két torpedóval eltalálta a Weymouth cirkáló tatját, így a támadók gyorsan vissza is húzódtak. A búvárhajó november elsején került a britek kezére, akik a franciáknak juttatták, akik pedig szét is bontották és beolvasztották a vitéz U 31-est.

Borító: A Prinz Eugen ágyútornyai (Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár CC BY)

Tengerre magyar! sorozat

Ittfelejtett torpedókra bukkantak
2021. november 18. 10:18

Rossz tengerészek
2021. október 12. 9:12

Jönnek az agitátorok!
2021. szeptember 30. 10:09

Jaj a legyőzötteknek!
2021. szeptember 15. 11:13

A vég
2021. augusztus 5. 11:13

Visszavonulóban
2021. július 20. 9:29