ELSÜLLYEDT VILÁGOK SOROZAT

Metszés és fattyazás

Metszés és fattyazás

- 2018. május 18. 9:26

A szőlőmetszéshez májusban hozzáfogni, az bizony nagy szégyen lett volna a két világháború közötti faluban is. Ez inkább február végi, márciusi munka volt, ami igényelt azért némi szakértelmet. Májusra, júniusra a fattyazás maradt.

A szőlőtermesztés egyik alapművelete, a szőlő metszése, amellyel a tőkéket megszabadítjuk az előző évben növesztett, és az ősz, a tél folyamán részben le is száradt vesszőktől. Ezt a munkát mindenek előtt azért kell elvégezni, mert különben a tavalyi vesszőkön lévő rügyek, vagy szakszóval: szemek mind kipattannának, növekedésnek indulnának, és éppen a lényeg, a jövendőbeli fürtök kárára történne mindez. Most szokásunkkal ellentétben idézünk egy szakmai oldalról, hogy láthassuk, nem is annyira egyszerű ez a dolog. Tehát a „kellő számú csapot a megfelelő rügyszámra metsszük vissza oly módon, hogy az idei termővessző alatt maradjon egy kétrügyes, úgynevezett ugarcsap, amely a következő évi termőhajtásokat fejleszti ki. Ezt nevezik váltócsapos metszésnek”. Nos, abban biztos lehet a kedves olvasó, hogy eme szöveg hallatán csak megcsóválta volna a fejét a falusi szőlősgazda, és tette volna tovább a dolgát. Mert az apjától, nagyapjától jól tudta, hogy két rügyet/szemet kell meghagyni a metszésnél, két szere kell vágni, ahogyan mondani szokták. A két szemből aztán csak lesz egy új és egészséges vesszőkezdemény, ami majd esetleg fürtöt is hoz.

Korai metszés az Alföldön, és egy mérges pulyka (MaNDA)
Korai metszés az Alföldön, és egy mérges pulyka (Thorma János Múzeum CC BY-NC-ND)

Mivel aztán az időjárás időnként művel furcsa dolgokat, hát van rizikó a korai metszésben. Mert ha a frissen metszett, nedvező szőlőre rájön egy nem várt éjszakai fagy, akkor bizony elpusztulhatnak a meghagyott szemek, és beüthet a krach. Ezért aztán a tapasztaltabb szőlőmetszők inkább kivárnak, de arra is oda figyelnek, hogy a metszőollóval úgy vágják ferdén a vesszőt, hogy a meginduló víz ne a rügyekre folyjék, mert az a biztos halál fagy esetén. És ha már említve lett a metszőolló, meg kell jegyeznünk, hogy az egy újabb találmány. Korábban különleges, épp a funkciónak megfelelő formájú metszőkésekkel dolgoztak a szőlősgazdák. Ezek forgatása is gyakorlott kezeket igényelt, de aztán a tavaszi permetezéshez is kellett némi tudomány. Ezt inkább csak a borvidékeken vetették be, a falvakban, különösen ott, ahol nem volt a szőlőművelésnek nagy hagyománya, inkább a „direkttermő” fajtákat kedvelték. Ezek igénytelensége ugyanis határtalan, ha hozzájuk sem nyúlsz, akkor is évről évre teremnek, amint azt látni is lehet mostanában például az Őrség pusztuló kertjeiben. Ahol a rigók szemezgetnek a kurminból, vagy korminból, aminek jellegzetes bora gyógyír volt sokáig a testi és lelki bajokra.

Régi, lemezrugós metszőolló (MaNDA)
Régi, lemezrugós metszőolló (Thorma János Múzeum CC BY-NC-ND)

A címben is szereplő fattyazásról pedig csak annyit, hogy megéri eltávolítani azokat a hajtásokat, amik jól láthatóan nem hoznak fürtöt majd. Mert ezek feleslegesen „dolgoztatják” a szőlőtőkét, kevesebb lesz a fürtneveléshez az energia.

Borító: Szépen művelt szőlő a badacsonyi Római útnál 1905-ben (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

Elsüllyedt világok sorozat

Szita, szélrosta és hombár
2018. augusztus 9. 11:14

Embert próbáló aratás
2018. július 17. 11:12

Ahol véget ért a széna útja
2018. július 10. 12:13

A stresszes széna
2018. június 22. 11:21

Útkaparók világa
2018. június 15. 8:22

Kapálós június
2018. június 1. 10:01

Palántás május
2018. május 3. 12:12

És miért szól a harang?
2018. április 23. 11:16