ÉVFORDULÓ SOROZAT

Minden fizikatanárok legismertebbike

Minden fizikatanárok legismertebbike

- 2019. szeptember 4. 12:18

Negyven esztendeje távozott közülünk Öveges József, minden fizikatanárok talán legjobbika, de biztos, hogy legismertebbike. Akinek felmenői falusi tanítók voltak, s ő maga már egyetemi katedrát is kapott, de sokkal többet tanított könyvein, és a televízión keresztül. Képernyős kísérleteit még manapság is elő szokták venni a tanításban kedvüket lelő fizikatanárok.

Öveges József Antal nevű dédapja (megh. 1894. 06.10.) Győr vármegyéből helyeztetett át Zalába, végül pedig Pákára, ahol az Övegesek talán még most is élnek. Nagyapja, Alajos (1837 – 1906) és apja, József (1871 – 1910) is itt, ebben a szép göcseji faluban volt tanító, aztán a Győr melletti Pérre helyezték. Itt halt meg viszonylag hamar, így a legidősebb fiú, József taníttatásához a továbbiakban az egyházat kellett segítségül hívni. Előbb a győri bencéseknél tanult, majd 1912-ben lép be novíciusnak a váci piaristákhoz. A gimnáziumot már a híres kecskeméti intézményükben végzi el, itt teszi le kiváló eredménnyel az érettségi vizsgát is, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakán folytatja tanulmányait. Közben 1917 Karácsonyán szerzetesi fogadalmat tesz, három év múlva pappá is szentelik. A tanári pályát 1919. szeptember elsején, a „kegyes tanítórend” szegedi gimnáziumában kezdi, ahol a szaktárgyak mellett hittant, történelmet és földrajzot is tanít. 1922 és 1924 között a piaristák tatai gimnáziumát erősíti, itt írja első könyvét is a meteorológiáról. 1924 és 1930 között Vácon tanít, a rend aztán visszahelyezi Tatára. Ahol nagy feltűnést kelt ekkoriban az Öreg tóban rendszeresen úszó, télen reverendában korcsolyázó pap. Ekkor születik első tankönyve is, amit összesen majd 34 publikáció követ.

1940-ben már a piaristák központi, fővárosi gimnáziumában találjuk, ahol aztán 1946-ban kap felmentést a tanítás alól. Már csak azért, hogy a Műegyetemen, a Közgázon taníthasson, majd tanszékvezető lehessen a Budapesti Pedagógiai Főiskolán. Tanári munkásságáért az alapítás évében, 1948-ban meg is kapta a Kossuth-díjat. Mivel mindene a tanítás, nem okoz nagyobb gondot számára a szerzetesrendek feloszlatása sem. Igaz, a piaristák megtarthatnak két gimnáziumot, és a hozzájuk tartozó rendházakat, de Öveges a Kossuth-díjjal járó pénzből már lakást vesz, csak ebédelni jár be a pesti rendházba. Aztán a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat előadásai mellett évtizedekig az Élet és tudományban is publikált, 1957-től pedig az induló Magyar Televízió is foglalkoztatta. Legnagyobb sikereit itt, a Legérdekesebb kísérleteim és a 100 kérdés, 100 felelet című műsorokban aratta, országosan is ismert lett. Ezek a mindenki számára érthető módon levezetett, és ismertetett, majd az utódok által megismételt kísérletek a mai napig nagy népszerűségnek örvendenek a nagy videómegosztókon is.

Évtizedekig publikált az Élet és tudományban (Szendrői Közművelődési Központ és Könyvtár CC BY-NC-ND)

A tanítás, tévézés, rádiózás (itt 256 adásban szerepelt!), könyvírás mellett csak egy-egy rövid nyári vakációra futotta a professzornak, aki ezt mindig szülőfalujában, Pákán töltötte. Ahol volt egy szobája az anyjának építtetett házban. Akinek végakaratát teljesítve negyven esztendeje az oldalán is nyugszik a zalaegerszegi temetőben. Még halálának évében, 1979-ben indítják el a tatai gimnáziumban tartott országos Öveges-emlékversenyeket, 2006-tól pedig Öveges-díj is létezik, a hozzá hasonlóan kísérletező kedvű fizikatanárok elismerésére.

Borító: Fortepan