Minden idők legöregebb magyar huszárja

Pálffy Lajos - 2021. május 25. 8:02

Skultéty László strázsamester, a „legöregebb huszár” pedig úgy járt, hogy születésének 275. évfordulóján a románok előásták korhadt csontjait, hogy aztán a szlovákok katonai repülővel szülőfalujába, Hegyesmajtényba vigyék, mint szlovák nemzeti hőst.

S valóban, a Trencsén vármegyei Hegyesmajtény régóta szlovák többségű, de az még nem jelenti azt, hogy a Gábris László néven itt született rettenthetetlen huszár szlovák nemzeti hős lenne. Pedig azt igyekeznek a pozsonyi politikus és történész urak faragni belőle, mint ahogyan Csák Mátéból, és II. Rákóczi Ferencből is. De nézzük inkább a legöregebb huszár történetét, aki valóban rekorder lehet a maga leszolgált 81 esztendejével. 1738-ban, egy viszonylag békés esztendőben született tehát, de 13 évesen, anyja, Kovács Katalin halála után a huszárként szolgáló apa maga mellé vétette, „ezredfi” lett a Ghillányi-huszárezredben, amit aztán Hadik-ezrednek is hívtak. Itt, a hétéves háborúban szerezte első harci tapasztalatait, no és sebesülését – egy kardvágástól a jobb kézfején. Történt ez az 1757. január 17-i, Kolin melletti csatában, ahol a poroszok húzták a rövidebbet. Aztán Skultéty apjával együtt ott volt Hadik András Berlinre csapó különítményében is.

Később, egy átszervezés után, 1768-ban már a 8-as számú huszárezredben találjuk, ahol meg is ragad szolgálati idejének végéig, azaz haláláig. Az ezred neve többször is változik (Wurmser, Kienmayer, Coburg), de Skultéty László örök darab itt. 1775-ben tizedes, s a török elleni hadjáratban, 1789 októberében újra megsebesül, az állára kap egy kardvágást. Tetteiért pedig az Ezüst Vitézségi Érmet, majd 1790. április 11-én a strázsamesteri (őrmesteri) előléptetést, amely mellé az ezredének zászlótartói tisztségét is megkapja. Ezt pedig nem adják akárkinek, ez nagy megtiszteltetés, de erő és ügyesség is kell hozzá. Mert a nyereghez erősített zászlórudat egyik kézzel tartani kell, míg a másikban ott a kard a csatában, vagy éppen a pisztoly, karabély, ha úgy alakul. És akkor még a lovat is irányítani kell, no és ha az ezred zászlaja lehull, zsákmánnyá lesz, hát annak az ezrednek többnyire vége.

„Csak” ennyi volt Skultéty Lászlóra bízva 41 éven keresztül, amely alatt végig küzdötte a napóleoni háborúkat (1792-1815), s az előzményekkel együtt 22 hadjáratban vett részt. Mikor Bécsben állomásozott, I. Ferenc is felfigyelt a 74 éves hadfira, tiszti ranggal nyugdíjazni akarta, de ő csak azt kérte, hadd maradhasson az, ami. Aztán ereje lassan elhagyja, 1830-ban Arad mellett ezrede ispotályába kerül, ott is hal meg 1831-ben, 93 évesen. S ahogy a bevezetőből tudjuk, ha nem vigyázunk, szlovák nemzeti hős lesz belőle.

Borító: Ahogyan Somogyi Győző elképzelte a strázsamestert (dontes.hu)