Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2024. szeptember 16. 7:00

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók szeptember 16-20.

09.16. Hétfő

1930. szeptember tizenhatodikán hunyt el Korb Flóris építész. A berlini akadémia elvégzése után 14 évig dolgozott Hauszmann Alajos irodájában, ahol Hauszmannal, valamint későbbi partnerével, Giergl Kálmánnal dolgoztak együtt a New York-palota tervein.

Giergllel egyik legfontosabb épületük az 1899-1902 között felépült, az Erzsébet híd jelképes kapujaként is számon tartott eklektikus stílusú Klotild-paloták – népnyelvben Klotild és Matild. A tükörszimmetrikus épületek vasszerkezetét faragott kőburkolat fedi, üvegablakaik Róth Miksánál, a kályhák pedig a Zsolnay-gyárban készültek, továbbá Budapesten ide szereltek be először liftet.

Korb és Giergl számos más, mai napig álló épületet tervezett, például a Zeneakadémiát, a kolozsvári Egyetemi Könyvtárat, palotákat és bérházakat, de Korb a Magyar Pénzjegynyomdát és a debreceni egyetemi épületeket már önállóan tervezte, melyekért 1924-ben Greguss-díjat kapott, majd az angol Királyi Építésztársaság tagjává avatták.

09.17. Kedd

180 éve, 1844. szeptember tizenhetedikén született Puskás Tivadar mérnök és feltaláló Pesten. Tanulmányait Bécsben kezdte és a Műegyetemen folytatta, de családja anyagi problémái miatt nem tudta azt befejezni. A Festeticseknél lett tanító, közben megtanult angolul és Londonba utazott, ahol egy vasútépítő céghez szegődött tolmácsként, majd utazási irodát hozott létre a bécsi világkiállításra, ennek nyereségéből pedig Amerikába ment aranyat bányászni, de ez a terv végül nem úgy sült el, ahogy tervezte. Visszatért Európába, megálmodott távíróközpontjához nem talált befektetőket, és eközben Bell a telefont is szabadalmaztatta, így tervének nem volt jövője, ám a távbeszélő felkeltette érdeklődését, találkozni akart a feltalálójával. Egyes teóriák szerint Bell műhelyében született meg a telefonközpont ötlete, de nincs bizonyíték arra, hogy Puskás ötlete lett volna a kommunikációs központ – ahogy ezt ő maga se állította soha. Ellenben Puskás népszerűsítette és értékesítette a Bell találmányát Európa-szerte.

1881-ben megalapította Budapesten saját távbeszélő-rendszerét, közben Londonban elektromos világítással, Madridban a telefonhasználat elterjesztésével foglalkozott. Öccse 1884-es halála után ő vezette a Budapesti Telefonhálózatot, amit 1887-ben ugyan államosítottak, de a bérleti jogot megkapta rá. Idő közben számos szerencsétlen kimenetelű vállalkozásba kezdett. A BTM alábbi 1890. február 25-i keltezésű dokumentuma alapján a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal kölcsönszerződést is kötött a telefonközpontra, aminek részvényeit még ugyanebben az évben el is kellett adnia.

Ami viszont valóban az ő találmánya volt – egy víz alatti robbanószerkezet mellett –, az a Telefonhírmondó, amit 1892 nyarán szabadalmaztatott, és amit 1893 februárjában helyeztek üzembe a fővárosban, a találmány, a „telefonos újság” forradalmat jelentett a tömegkommunikációban. Puskás pedig ismét a nemzetközi érdeklődés középpontjába került, azonban a megrendeléseknek nem tudott eleget tenni, ekkor már pánikbetegségtől szenvedett, 1893. március 16-án szívrohamban hunyt el. Halálhírét találmánya, a Telefonhírmondó kürtölte világgá, a  Fiumei Úti Sírkert: 34/1-2-2 parcellájába temették el.

09.18. Szerda

1897. szeptember tizennyolcadikán született Gáborjáni Szabó Kálmán, festő, grafikusművész Debrecenben. 1922-ben fejezte be a Képzőművészeti Főiskolai tanulmányait, ahol Vaszary János és Révész Imre voltak mesterei. Fontos szerepe volt a Debreceni Református Kollégium történetében, ahol 1922-től rajztanárként, 1944-45-ben pedig megbízott igazgatóként működött. Rövid ideig a Kultuszminisztériumban is dolgozott, majd a Képzőművészeti Főiskola tanára lett.

Már a húszas évek elejétől kezdve voltak kiállításai, elsősorban grafikusként működött, illusztrációkat, reklámgrafikákat, kisgrafikákat, és fametszet-sorozatokat készített, melyeket könyv formában is megjelentetett, ahogy például 1934-ben ex librisei is, albuma rendezve. A Balatoni múzeum számos ex librisét őrzi, alább látható is egy ezek közül.

09.19. Csütörtök

1802 szeptember tizenkilencedikén született Kossuth Lajos, akinek mai napig tartó kultusza megkérdőjelezhetetlen. Közterek, utcák, közintézmények és még megannyi dolog viseli nevét a tisztelet jeléül. Sok helyen találkozhatunk köztéri szobraival, legyen az bronzból öntött egész alakos, vagy épp kőből faragott mellszobor.

1952-ben, születésének 150. évfordulóján állították fel az Országház előtt Kisfaludi Strobl Zsigmond Kossuth szobrát, ami a korábbi, 1927-től itt állt Horvay János-féle alkotás helyére került – az újabb térrenoválás alkalmával jelenleg ennek a szoborcsoportnak a másolatát láthatjuk a Kossuth Lajos téren. De hogy hol és mikor készült az első Kossuth szobor, hova került Horvay Kossuth szobra, és hova Kisfaludi Stroblé? Kossuth-kultusz című virtuális kiállításunkból ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak.

09.20. Péntek

17 éve, 2007. szeptember huszadikán hunyt el Polcz Alaine pszichológus, író, a tanatológia és a magyar hospice-mozgalom úttörője, és nem utolsósorban Mészöly Miklós író felesége – a Déri Múzeum alábbi felvételén őt karolja át, középen, Polcz a legvidámabb a társaságban.

Polcz Alaine 1922-ben született Kolozsváron. A második világháború során borzasztó dolgokat kellett átélnie, amikbe kis híján belehalt, és amikről Asszony a fronton című művében is vall, a tragédia egész életét végigkísérte. Bár próbálták eltántorítani, végül 1949-ben sikeresen elvégezte a pszichológia szakot a Bölcsészkaron, ugyanebben az évben kötött házasságot Mészöllyel. Pszichológusként művészeti terápiával, később játékdiagnosztikával foglalkozott, módszereit azóta is alkalmazzák gyermekpszichológusok. A Tűzoltó utcai gyermekklinikán súlyos beteg és haldokló gyermekekkel és hozzátartozóikkal foglalkozott, ő volt az, aki Magyarországon először hozott létre klinikán játszószobát és külön szobát a szülők számára, 1991-ben pedig neki köszönhetően jött létre a Magyar Hospice Alapítványt.

Borítókép: Fotelben olvasó férfi (Fortepan CC BY-SA) A fénykép adományozója Róna Annamária.