A HELY SZÍNEI SOROZAT

Munkács fénykora

Munkács fénykora

- 2019. január 9. 12:02

A török idők aztán mozgalmas életet hoztak megint Munkácsnak. Már csak azért is, mert a formálódó erdélyi fejedelemség és természetesen Bécs is igényt tartott a várra. Ferdinánd király pedig nagylelkűen 1560-ban az egri hősnek, Dobó Istvánnak is ajándékozta, pedig nem is ő, hanem éppen János Zsigmond birtokolta.

Ezért aztán Dobó, aki amúgy szisztematikus birtokgyarapításával a környék legnagyobb ura, névleges erdélyi vajda és Bars főispánja is lett, most nem fogadta el a királyi kegyet. Így aztán előbb Magócsi Gáspár, majd Rákóczi Zsigmond, később pedig Eszterházy Miklós lett Munkács tulajdonosa, hogy aztán 1625-ben Bethlen Gábor vegye meg Bécstől 300 ezer aranyért. A fejedelem halála után aztán kapitánya, Balling János, aki jelentős erődítési munkálatokat is végeztetett a várban, nem szolgáltatta vissza Munkácsot a királynak, hanem 1630-ban egyenesen I. Rákóczi György kezére játszotta. Hogy aztán a család Munkácsot végső soron 1711-ig birtokolva felvirágoztassa azt. Persze, nem volt folyamatos ez a birtoklás, mert a Rákócziak mellett olyan jeles asszonyságok is parancsoltak itt, mint Lórántffy Zsuzsanna, Báthory Zsófia, vagy éppen Zrínyi Ilona.

A vár régi képeslapon (Jósa András Múzeum CC BY-NC-ND)

De a nagy kényelmi építkezések I. Rákóczi György idejében voltak, aki 1635-ben itt rendezte be fejedelmi udvarát. Hogy aztán Munkács és a fejedelemség fénye méltatlan utóda, II. Rákóczi György alatt a semmivé legyen. A lengyel kaland idején, 1673-ban ugyanis Jerzy Lubomirsky herceg hadai felégették Zemplén, Ung és Bereg vármegyéket, no és Munkács városát is, igaz, a vár falaiba már beletörött a foguk. Ezután Báthory Zsófia parancsolt Munkácson, erős asszony volt, megmentette fiát, I. Rákóczi Ferencet is a fej és jószágvesztéstől. Őt aztán szintén egy erős asszony, Zrínyi Ilona követte. Férje, I. Rákóczi Ferenc korai halála után itt rendezkedett be két gyermekével, és itt ment férjhez a hosszú gyászévek után Thököly Imréhez. Akinek magasan állt ekkoriban a csillaga, hogy aztán a mélybe bukjon 1683-ban, Bécs utolsó sikertelen török ostroma után. A fejedelmet a török elfogja, várait, városait pedig sorra veszik be a császári seregek. Így jutnak el Tokaj, Kassa, Sárospatak és Eperjes után Munkács alá is a Debrecent felprédáló és az Eperjesen vésztörvényszéket működtető Antonio Caraffa vezetésével 1685 novemberében. A nápolyi születésű tábornok pedig elég erő híján megelégszik a vár bekerítésével és lövetésével, rohamokkal nem is nagyon próbálkoznak.

A vár 1941-ben, legelésző libákkal (Jósa András Múzeum CC BY-NC-ND)

A négyezer fős védelmet a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétel miatt bujdosó Radics András kapitány vezeti, de leginkább Zrínyi Ilona irányítja. Aki sokszor megjelenik gyermekeivel is a falakon, lelket öntve ezzel is a védőkbe. 1686 márciusában aztán maga a felső-magyarországi főkapitány, Aeneas Sylvius von Caprara veszi át az ostromot, de a bolognai születésű lovassági tábornok sem tud nagyon mihez kezdeni. Sőt, az egyre silányabb ellátás miatt katonái is lázadoznak már. De Zrínyi Ilonán sem tud férje segíteni, az időközben ismét a török oldalán harcoló Thököly hiába szeretne felmentő sereget, erre a Portának már nincs ereje. És XIV. Lajostól is csak egy elismerő levél és néhány ajándék ékszer érkezik Munkácsra, így a fogytán lévő élelmiszer miatt is, 1687 végén megkezdődnek a tárgyalások a megadásról. Ami 1688. január 15-én meg is történik, de nem feltétel nélkül. Ugyanis a védők amnesztiával és birtokaikat megtartva vonulhatnak el. Csak Zrínyi Ilonától veszik el az ígéretek ellenére a gyermekeit.

Borító: Jósa András Múzeum CC BY-NC-ND