Művészek várkastélya

Pálffy Lajos - 2019. szeptember 18. 9:29

Kocsizzunk akkor most vissza a Szepességbe, és álljunk meg először a nagyőri várkastélynál, amit Révhelyi Elemér is lefotografált, aki szerte Európában megtalálta mindazt, ami szép. Állítsuk meg a kocsinkat Nagyőrön, nézzünk körül egy órácskát a festő Mednyánszky birtokán,.

Hogy a reneszánsz jegyeit máig viselő kastéllyá alakított vár a templomosok 12. századi rendházára épült, az vélhetően csak helyi legenda. (A templomosok magyar rendtartományának központja Zára mellett volt, a lovagrend Szlavóniában és Dalmáciában terjeszkedett, igaz, a nagyobb magyar városokban is voltak épületei. Hogy a feloszlatás után az 1310-es években nálunk a johanniták vegyenek át mindent, ami templomos volt.) A Poprád bal partján, Nagyőrön az 1400-as években a Warkotsch família építtetett gótikus várat. Aztán eljöttek a török idők, és Fényes Elek szerint gradeczi Horváth-Stancsics Márkus, aki ott vitézkedett Szigetvár 1556-os ostrománál, jutalmul megkapta Nagyőrt I. Ferdinánd királytól. Márkus pedig nem volt a babérjain elücsörgő ember, mindjárt át is építette a gótikus várat reneszánsz kastéllyá.

Sőt, arra is volt gondja Márkus, vagy inkább Márkó úrnak, hogy fiát, Gergelyt Wittenbergába küldje egyetemre. Aki aztán onnan hazatérvén valamiféle gimnáziumot is működtetett a források szerint e kastélyban. Az ő irányítása alatt is folytak itt építkezések, iskolája pedig állítólag egészen 1711-ig fogadta a tanulni vágyókat. Nagyőr 1801-ben aztán már a Szirmay család birtoka, melynek utolsó férfi tagja Boldizsár báró úr volt. Aki leánykáját, Annamáriát ahhoz a Mednyánszky Edéhez adta feleségül, aki Görgei parancsőrtisztje volt a szabadságharcban. És akinek László bátyját, Lipótvár hős védőjét Haynau az elsők között végeztette ki 1849 júniusában. Cézár öccse pedig tábori papként forgatta vitézül súlyos ezüstkeresztjét a kápolnai csatában. (A fivérekről szól Sárközi György 1930-ban írott Mint oldott kéve című műve, amelyből a hetvenes években filmsorozatot is forgattak.) Ede Beckóba, a családi birtokra tér vissza 1850-ben a Komárom várában kapott menlevelével. Innen költöznek át 1856-ban, apósa halála után a nagyőri kastélyba. A párnak két gyermeke születik, László a festő, és Margit, akit majd Czóbel Béla vesz feleségül. Ede 1895-ös halála után László is gyakrabban tér vissza gyermekkorának helyszínére, a nyarakat rendszeresen itt tölti, de végül Bécsben hal meg 1919-ben. A várból lett kastély utolsó lakója is művész, Mednyánszky Margit és Czóbel Béla 1893-ban született Margit nevű lánya, aki jeles grafikus és könyvillusztrátor volt. És valami csoda folytán 1972-ben bekövetkező haláláig a nagyőri kastély lakója.

Báró Mednyánszky Lászlót amúgy az 1993-ban megszülető állam jeles szlovák festőként tartja számon, műveiből szép kiállítást nézhetünk meg egykori kastélyában.

Borító: slovakia.travel.sk