Nagyenyed mindig emlékezett a mészárlásra

Nagyenyed  mindig emlékezett a mészárlásra

- 2023. január 9. 7:32

A román népfelkelők 1849. januári vérengzésére emlékezett vasárnap este a romániai Nagyenyed magyarsága. Az eseményen a város román polgármestere is részt vett.

A megemlékezés résztvevői a Bethlen Gábor Kollégium udvarán gyülekeztek, ahol Demeter Szabolcs István iskolalelkész mondott áhítatot. Bibliai példával élve szerinte Jeruzsálemet is, akár Nagyenyedet, felégették, népét lemészárolták. Isten azonban azt üzente lakóinak, építsenek házakat és lakjanak bennük, gondozzák a kertet és sokasodjanak. Ne adjuk fel a reményt, hanem gyökereket eresztve éljünk ezen a földön, melyet őseinktől örököltünk, ha idegeneknek is néznek bennünket, tolmácsolta az ige üzenetét. Szőcs Gyula Kálmán, a város díszpolgára, a kollégium támogatója felidézte, hogy bár a város lakossága mindig emlékezett a mészárlásra, fáklyás felvonulást öt éve szerveznek. Ki kell menni a falak közül, meg kell mutassuk magunkat a városban, mondta. Fontos, hogy megismerjék a nagyenyedi magyarságot, közölte, mivel aki nem ismer, az fél, aki pedig fél, az agresszív is lehet.

A város román polgármestere, Oana Badea beszédében úgy vélte, hogy mindannyian, nemzetiségtől függetlenül képesek vagyunk megértéssel viszonyulni a történelemhez. Jó pár éve önök mellett vagyok ezen az eseményen, és azzal a hittel teszem, hogy így lehet jövőt építeni. Ha megértjük egymást, ha esélyt adunk minden kultúrának és hagyománynak, hogy megnyilvánulhassanak, fogalmazott az elöljáró. Badea szerint a történelem nem könnyű, nem igazságos, de nem is igazságtalan, és a jelenben élőknek erkölcsi kötelessége, hogy jobb jövőt építsenek. A nagyenyediek épp ezt teszik, amikor január 8-án évente megemlékeznek.

A kollégium régi képeslapon (Thúry György Múzeum CC BY-NC-ND)

Lőrincz Helga alpolgármester szerint a mindennapok történései az igazán fontosak, mivel minden nap történelmet írunk. Mi itt Nagyenyedet magyarok és románok tesszük együtt széppé, színessé és érdekessé, jelentette ki, és megköszönte a polgármesternek a közös munkát. Hangsúlyozta: bár Nagyenyedet jó példaként említik a román-magyar együttélésre, ez nem volt mindig így. A magyarság meg tudott bocsátani, de nem felejti el a tragikus eseményeket, mert akkor gyökértelenné válna. Nagyenyeden békésen és nyugodtan élnek az emberek, jelentette ki az RMDSZ-es elöljáró azt kívánva, hogy ez nagyon sokáig így maradjon.

Megemlékezők menete (mti)

Szőcs Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója pedig úgy fogalmazott: Enyeden emlékezni akarnak, hogy a múltból tanulva a jelenben cselekedhessenek. Elmondta, azért jó közösen emlékezni, mert ilyenkor megtapasztalható, hogy közös dolgaink vannak. Közös dolgaink vannak itt, ezen a tájon, ebben a városban, ahol mi kisebbségben ugyan, de jól élhetünk. A beszédek után a jelenlévők virágot helyeztek el a mártírok emlékművénél, majd fáklyákkal vonultak a sétatéri diákemlékműhöz, amelyet szintén megkoszorúztak. Itt Ladányi Árpád Csaba, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke mondott rövid beszédet. A fáklyás felvonulás résztvevői utána visszatértek a város főtérére, majd a magyar történelmi egyházak képviselőinek áldása után elhelyezték az emlékezés koszorúit a várfalon található emléktáblánál.

Megemlékezők a diákemlékműnél (mti)

A 15 százalékos magyar lakosságával szórványnak minősülő Nagyenyeden minden évben megemlékeznek a 1849. január 8-án és a következő napokban elkövetett vérengzésről. Ekkor Axente Sever román népvezér csapatai megtámadták és kifosztották a katonai védelem nélkül maradt várost, legyilkolták a helyi magyarság jelentős részét. A vérengzés Fehér megye más magyarlakta településein is folytatódott.

(mti)

Borító: A megemlékezők a vérengzés emléktáblájánál (mti)