TENGERRE MAGYAR! SOROZAT

Őrnaszádok telekkönyvekért

Őrnaszádok telekkönyvekért

- 2022. április 20. 9:16

Adott volt tehát a feladat, a visszakapott roncsokból egy ütőképes kis dunai flottillát kellett felépíteni úgy, hogy azt az antant hatalmak által ideküldött tisztek, a Katonai Ellenőrző Bizottság ezt ne vegye észre. Az amúgy a fővárosban egészen jó körülmények között élő tiszt urak csak azt lássák, ami a trianoni békediktátumban is szerepel.

Ezt, mint ahogyan olvashattuk a sorozat előző cikkében, a magyarok meg is tudták oldani, a váratlan, akár hajnali ellenőrzésekről a legtöbb esetben megérkezett az értesítés a kiszemelt objektumba. Ahol némely fegyvereket gyorsan elrejtettek, némely katonák pedig civilbe öltöztek, vagy egyszerűen kisétáltak a laktanyából, és elütötték valahogy az időt. Az osztrákoknak juttatott őrnaszádok megszerzését aztán az is segítette, hogy Burgenland elcsatolásakor, mivel az Vas megye része volt, a megyeszékhelyen, Szombathelyen maradtak a telekkönyvei. Amiket persze nem adtunk önként és dalolva át a „sógoroknak”, az őrnaszádos üzlethez pedig egészen jól jöttek cserealapként. (A telekkönyvek nélkül ellehetetlenült a földek, épületek adásvétele a győztesek által az osztrákoknak juttatott területen.) Így aztán egy 1930-as összesítés szerint hét őrnaszáddal, három páncélos motorcsónakkal és öt egyéb feladatú önjáró vízi járművel (vontatók, aknarakók) rendelkezett a folyamőrség, amihez még számos uszály, kiképző- és balatoni pihenőhajó is csatlakozott.

Tengerészek 1919-ben, vajon hányan lettek folyamőrök? (Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum CC BY)

A főerőt az őrnaszádok jelentették, ezek 40-50 méter hosszú, 6 méter széles, egyméteres merülésű, 2,5 millimétertől 12 milliméteres vastagságig terjedő páncélzattal rendelkező hajók voltak. A felújított, de a használatban már jócskán meggyengült turbinás gőzgépeikkel sodrással szemben 25 kilométert tudtak megtenni óránként, lefelé hajózva pedig 31-el is tudtak „repeszteni”. Az illetékesek így tervbe vették, hogy a még a Monarchia idején épített hajógépeket modern diesel motorokra cserélik. Ezzel jóval kisebb lett volna a hajók súlya, és így csökkenő merülés és üzemanyag fogyasztás mellett nőtt volna a sebesség. A felszabaduló hajótérben több lőszer fért volna el, no és önálló tiszti kabinokat is ki lehetett alakítani. Végül, leginkább anyagi okok miatt két hajót szereltek így át. A Sopronon (volt Compó) 1927 decemberében indult meg a munka, és az 1000 lóerős gőzturbina helyett 1600 lóerős dieselmotort kapott. Ezzel állt szolgálatba 1930 májusában, és az előnyök meg is mutatkoztak nyomban. Ugyanakkor a Gödöllőt (ex-Fogas) is sólyára tették, hogy diesel üzeműre alakítsák. Sólyán is volt még 1944. szeptember 20-án, Újpesten, amikor telibe találta egy repülőbomba, és meg is semmisítette teljesen.

A Schwarzlose géppuskák a II. világháborúban is szolgáltak (Fortepan CC BY-SA)

A fegyverzet tekintetében az őrnaszádokon nem sok minden változott. A felfegyverzéskor ugyanazok a Diósgyőrben gyártott lövegek kerültek az első és a hátsó tornyokba, amiket korábban is viseltek. Aztán kísérleteztek például a 8 centiméteres, 22M tábori ágyúval is, végül a 7 centiméteres H/50-es lövegeknél maradtak. Ezek esetében csak a csövek kerültek 10 000 pengőbe, az újonnan épített, legtöbbször 240 fokban elforgatható páncéltornyok bekerülési ára 27 és 40 000 pengő között mozgott. Őrnaszádonként aztán volt még 2-3 darab 8 milliméteres Schwarzlose géppuska is rendszeresítve, amikkel felfelé, a támadó repülőkre is lehetett tüzelni.

Borító: A Sopron őrnaszád 1944-ben (hajoregiszter.hu)

Tengerre magyar! sorozat

Az új vezérfőkapitány
2022. november 16. 9:49

Még partizánok!
2022. november 8. 9:45

Partizánok!
2022. október 19. 8:43

Aknák!
2022. szeptember 29. 6:38

Stukák és csetnikek
2022. augusztus 30. 6:50

Háború!
2022. július 14. 8:39

Hadihajó harckocsitoronnyal
2022. július 5. 8:50