A HELY SZÍNEI SOROZAT

Oszlopi közt lebegő rémalak intett Kölcsey felé

Oszlopi közt lebegő rémalak intett Kölcsey felé

- 2018. december 7. 12:30

Huszt híres, többször megénekelt várának is talán a tatárjárás vetette meg egy lakótoronnyal az alapjait, hogy aztán alsóvárat is növesszen maga köré, és így őrizze majd Erdélyt, a fejedelemséget, többször is megállítva a betörő tatár hordákat.

Aztán az is lehet, hogy a Tisza és a legnagyobb mellékága összefolyásánál emelkedő kúpra a korai Árpádok is raktak valami tornyot falakkal. Már csak azért is, mert erre vezetett az aknaszlatinai, és többi máramarosi bányából származó só útja. Amit, mint jelentős királyi bevételforrást, meg kellett védeni. Huszt vára emellett jórészt sikerrel őrizte a Kárpátok környékbeli hágóit (Tornyai és Tatár) is, ahol az idők folyamán sokan próbáltak rossz szándékkal bejönni Magyarországra. A várat 1353-ban, Nagy Lajos idején említi az első oklevél, 1393-ban pedig Zsigmond már a Drágffyaknak adja, igaz aztán rövidesen vissza is veszi. Ezután mint bérlők, jönnek a Perényiek 1405-ben, majd Hunyadi János, és kisebbik fia is volt birtokos itt. Mátyás pedig egy gáláns gesztussal királynéi várrá teszi, mikor Beatrix birtokába adja. Aki, mint tudjuk, nem vitte túlzásba a gyászt nagy királyunk halála után.

Később fürdők is épültek a híres sóbánya mellé (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)

1511-ben Husztot aztán újra a Perényiek birtokában találjuk. Erre az időre nagy valószínűséggel megépülnek azok a falak, bástyák és lakóépületek, amelyek aztán meghatározzák a 160 x 70 méter alapterületű vár képét. A felsővárban, amit nyolc méter mély árok és csapóhíd választ el az alsótól, ott van a vár kútja. A vártemplom, az őrség szállása és a raktárak az alsóvárban voltak találhatók. A kapukat tornyok őrizték, a falakat bástyákkal erősítették meg, igazából nem is foglalták el Husztot szabályos ostrommal talán sohasem. A Mohács utáni zűrzavarban, 1541-ben Ferdinánd kezére kerül, aki részben átépítteti, megerősítteti, majd 1555-ben Báthori András zárja körül és éhezteti ki őrségét. 1567-ben a Ferdinánd hatalmának Felső-magyarországi megerősítésén szorgoskodó Schwendi Lázár próbálkozik elfoglalásával, sikertelenül. Hogy aztán a három esztendő múlva tető alá hozott speyeri egyezményben ismét Bécs kezére jusson az erődítmény.

A Habsburgok viszont nem sokáig örülhettek neki, mert kapitánya, a Zalaszentgrótról induló, és korábban Szapolyai Jánost, majd János Zsigmondot és Izabellát is szolgáló Hagymási Kristóf az egyezmény után két évvel átadta Báthory István erdélyi fejedelemnek. Hagymási uram aztán Közép-Szolnok vármegye főispánja is lett, szép pályát fut be, de ez már nem kötődik Huszthoz. Aminek történetét a sorozat következő cikkében fejezzük be.

Borító: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND

A hely színei sorozat

Vár megszámlálhatatlan tulajdonossal
2019. február 13. 12:37

Levegőbe repült a vár építésze is
2019. január 29. 12:03

A juhakol
2019. január 22. 11:41

Munkács fénykora
2019. január 9. 12:02

Villámok hozták el számára a véget
2018. december 14. 11:49

Vár szép névvel
2018. november 30. 12:14