Parkot neveztek el a szabadsághősről

Parkot neveztek el a szabadsághősről

- 2022. október 24. 8:31

Felavatták a Wittner Mária 1956-os szabadsághősről elnevezett parkot vasárnap Csepelen.

Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP), a XXI. kerület polgármestere a rendezvényen kiemelte: a közelmúltban elhunyt szabadságharcos nemes lelkű volt, igaz szívű, a hazájához mindhalálig hű, példakép a jelen és a jövő számára. A polgármester felidézte: Wittner Mária 1937-ben született, 2 éves korától a karmeliták rendjénél nevelkedett. 1956-ban már a Magyar Rádió ostrománál bekapcsolódott a forradalomba, a Corvin közben sebesülteket gondozott, részt vett a fegyveres harcokban, november 4-én megsebesült. A forradalom leverése után Ausztriába ment, de rövidesen visszatért, s 1957 júliusában letartóztatták. 1958-ban halálra ítélték, több mint fél évig volt a halálsoron, 1959-ben változtatták a büntetését életfogytiglanra. 13 évet töltött börtönben; az utolsók között, 1970-ben szabadult az ’56-os elítéltek közül.

Részlet a halálos ítéletből (Magyar Nemzeti Múzeum CC BY-NC-ND)

Wittner Mária 1989-től bekapcsolódott a közéletbe, elsősorban ’56-os szervezetek munkájában vett részt, majd 2006 és 2014 között a Fidesz országgyűlési képviselője volt. A közélettől ezután sem vonult vissza, számos kitüntetést kapott, 2011-ben Csepel díszpolgára lett, mondta Borbély Lénárd. Büszkék vagyunk Marika nénire, szabadságszeretetére, bátorságára, meg nem alkuvására, hangsúlyozta a polgármester. A rendezvényen leleplezték és felszentelték Wittner Mária parkban álló emléktábláját. Wittner Máriát kitüntették a többi között a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével, a Szent István-díjjal és az Emberi Méltóságért díjjal. Szeptember 14-én, életének 86. évében hunyt el. Temetésén részt vett Novák Katalin köztársasági elnök, Áder János volt államfő, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke.

(mti)

Borító: Az avatás (mti)