TENGERRE MAGYAR! SOROZAT

Rongyos ruházatban, feszes vigyázzban

Rongyos ruházatban, feszes vigyázzban

- 2022. március 17. 10:13

1920. június 17-én Horthy Miklós, Magyarország, pontosabban a Magyar Királyság kormányzója Óbudára látogatott, hogy felmérje, mi is maradt meg az egykori Dunaflottillából. A látvány elkeserítő lehetett egy vérbeli haditengerésznek, Otranto hősének, az utolsó flottaparancsnoknak.

Elkeserítő lehetett, mert a megmaradt tiszti és személyi állomány bizony rongyos ruházatban állt feszes vigyázzban a kormányzó előtt. Hajókat pedig hiába is keresett volna a tekintete, azok már rég a győztesek, leginkább a szerbek birtokában voltak. Mert hiába foglalta el a Monarchia (végül német segítséggel) Szerbiát, és szorította Korfu szigetére annak maradék hadseregét, Szerbia mégis a győztesek pozíciójában részesedett a zsákmányból. Méghozzá elég bőségesen, ha csak a IV. Károly egyik utolsó rendelkezése alapján megkapott monitorjainkra gondolunk. Hogy aztán a Haditengerészeti Szövetséges Ellenőrző Bizottság határozott felszólítására végül is nyolc őrnaszádot visszaszolgáltasson Ausztriának és Magyarországnak. A döntés értelmében az osztrákoké lett a Fogas, a Barsch, a Compó és a Stör, amit egy ideig Komáromnak hívtak. Mi pedig megkaptuk a Csukát, a Vizát, és a Wels mellett a Lachs őrnaszádokat is, az utóbbi korábban Pozsony néven hajózott a „proletárok” uralma alatt.

Horthy tengernagyi egyenruhában (Piarista Rend Magyar Tartománya CC BY-NC-ND)

A hajók vontatókötélen 1920. november 15-én indultak el Újvidékről a Komárom gőzös vontatásával, majd Mohácsnál a Széchenyi gőzös is beszállt a munkába, így érkezett meg a kis flottilla Óbudára. Ahol november 30-án rendezték meg az ünnepélyes átadás-átvételt, de nem örülhetett nagyon senki a megkapott hajók láttán. Amelyek teljesen le voltak pusztítva, a fedélzetek mellett a gépházakból is sok mindent leszereltek a győztesek, így egyik egység sem tudott volna önállóan mozogni. (Pedig teljesen használható állapotban kerültek korábban angol segítséggel a szerbek kezére.) A négy hajó ideiglenes vezetésével, felügyeletével Bornemissza Félix sorhajóhadnagyot bízták meg. S mivel a trianoni békediktátum azt is tartalmazta, hogy hazánknak nem lehet folyami hadereje, ezért ki kellett találni, hogy milyen úton-módon állítsuk a négy hajót újra szolgálatba. Wulff sorhajókapitány egy 1920. október elején született tervezetében azt javasolta, hogy a flottilla alakuljon át, végezzen ezentúl csak rendészeti feladatokat.

Folyamőrségi laktanya Záhonyban (Jósa András Múzeum CC BY-NC-ND)

Ezt aztán egy 1921. január 3-ával datált kormányrendeletbe bele is foglalták, de a Magyar Királyi Folyamőrség születésnapja 1921. március elseje lett. 5000 fős állományúra tervezték, a békelétszám 1620 fegyveres, és 1800 fegyver nélküli szolgálatot teljesítő emberből állt volna. Időközben aztán megkezdődtek a kiképzések, tiszti és altiszti továbbképzések is, mindenki készült a nagy feladatra, a Duna Magyarországon maradt szakaszának a biztosítására.

Borító: A Folyamőrség őrnaszádjai pihenőben (wikimedia.org)

Tengerre magyar! sorozat

Az új vezérfőkapitány
2022. november 16. 9:49

Még partizánok!
2022. november 8. 9:45

Partizánok!
2022. október 19. 8:43

Aknák!
2022. szeptember 29. 6:38

Stukák és csetnikek
2022. augusztus 30. 6:50

Háború!
2022. július 14. 8:39

Hadihajó harckocsitoronnyal
2022. július 5. 8:50