TENGERRE MAGYAR! SOROZAT

Stukák és csetnikek

Stukák és csetnikek

- 2022. augusztus 30. 6:50

A Délvidék magyar katonai megszállása tehát komolyabb veszteségek nélkül, nagy lendülettel folyt. Ez pedig elsősorban a német haderőnek, azon belül is a légierőnek volt köszönhető. A szerbek védelmét elsősorban Stukákkal, zuhanóbombázókkal törték meg.

A Stuka, pontosabban a Junkers 85-ös zuhanóbombázó (Sturzkampfflugzeug) félelmetes fegyver volt így a világháború első szakaszában. A demoralizáló hanghatások mellett meglehetősen pontosan célba is tudta dobni nagy rombolóerejű bombáját, ami akár kisebb-nagyobb hidakat is meg tudott alaposan rongálni, de mégis elsősorban a harckocsik és a beásott ellenség ellen vetették be általában. No és ezen esetben a Dunán és a Tiszán (no meg a Száván és a Dráván) tartózkodó jugoszláv flottilla ellen, amelyben rettenetes veszteségeket okoztak így. Ezt a Magyar Királyi Folyamőrség tagjainak, leginkább tisztjeinek a visszaemlékezései is megerősítik. Ugyanígy a visszaemlékezésekből tudjuk, hogy az előrenyomulás során Apatinnál úgy suhantak át három aknazár felett is, hogy észre sem vették. Pontosabban a városban kikötve értesültek erről a helybeliektől, így aztán rögtön ki is tűzték a hajózható utat, majd megkezdték az aknamentesítést is.

A szerbek (mert ők voltak a királyi Jugoszlávia meghatározó nemzete, belőlük került ki a hadsereg java és tisztikara is), mint kiderült, 35/R jelzésű, Brünnben gyártott csehszlovák vízi aknákat használtak. Amikor pedig az elfoglalt Belgrádban megtalálták ezek listáját, már lehetett az aknamentesítőknek fogalmuk arról, mekkora problémával kell szembenézniük. Aztán szerencséjük voltak a magyaroknak abban is, hogy egy uszályon találtak telepítés előtt álló ilyen aknákat, azok horgonyaival, egyéb felszereléseivel együtt. Így aztán villámsebesen ki tudták képezni a legénységet, nem is történt egyetlen baleset sem mentesítés közben a háború alatt. Ehhez persze az is hozzájárulhatott, hogy több olyan aknazárat is találtak, ahol az elhelyezett aknák nem voltak beélesítve. Ami betudható a hanyagságnak, hozzá nem értésnek is, vagy pedig olyan tisztek vagy legénység szabotázsának, akik nem érezték otthon magukat a királyi Jugoszlávia szerb szupremáciájában.

Újvidéken a csetnikekkel is meg kellett küzdeni (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)

A dunai előrenyomulásra, ahogy a szárazföldi csapatmozgásokra is, leginkább a csetnikek, ezek a szerb félkatonai alakulatok voltak veszélyesek. Ugyan csak kézifegyverekkel és géppuskákkal voltak általában felfegyverezve, de a hazai terepen otthonosan mozogtak, nagy veszélyt jelentettek. A folyamőrség egységeit is sokszor vették puskatűz alá, de ezzel a fegyverrel a páncélozott hajótestekben kárt okozni nem tudtak. Így a matrózok fedezékből nézhették a Iloknál is a stukák által elsüllyesztett volt Enns monitort, amit a szerbek hadizsákmányként Drávára kereszteltek át. És figyelhették az Újvidéken, a csetnikek és a magyar Gyorshadtest között zajló harcokat, amikben néhány partra tett géppuskás rajjal rész is vehettek.

Borító: Stukák kötelékben, támadás előtt (elfnet.hu)

Tengerre magyar! sorozat

Megszállás!
2022. december 5. 9:47

Az új vezérfőkapitány
2022. november 16. 9:49

Még partizánok!
2022. november 8. 9:45

Partizánok!
2022. október 19. 8:43

Aknák!
2022. szeptember 29. 6:38

Háború!
2022. július 14. 8:39

Hadihajó harckocsitoronnyal
2022. július 5. 8:50