Szentgyörgyből legalább három van

Pálffy Lajos - 2020. július 1. 11:27

Ha már aztán Bazinról szó esett a sorozat előző cikkében, nem hagyhatjuk szó nélkül testvérvárosát, Szentgyörgyöt sem. Ahol természetesen a két városról a nevét vevő, a Hont-Pázmány nemzetségből eredő grófi família volt birtokban vagy három évszázadig.

A bazini és szentgyörgyi grófok családi viszonylatai, a családfák burjánzása föladta a leckét minden korban a történészeknek, de még a királyoknak is. Talán ezért is nevezte az udvartartásához tartozó Szentgyörgyi János grófot Mátyás királyunk egyszerűen csak Gróf (Comes) Jánosnak, nem kívánván a fontos államügyek mellett belemerülni ebbe a családi szövevénybe.

A Pozsonytól 12 kilométerre, északra, szőlővel borított dombok között lévő városkát a források szerint 1209-ben alapították a fent említett grófok, majd jó hatvan esztendő múlva áldozatául is esett a cseh II. Ottokár már többször is emlegetett birodalomépítő törekvéseinek. Ekkor érkezhettek ide a grófok által hívott német telepesek, és talán velük együtt az első tőkék, a szőlőművelés tudománya is. Ekkoriban, a 13. század végén épülhetett fel a városkára vigyázó első vár is, amit Fehérkőnek neveztek el. Fehérkőből is van több, de a lovagszentről, Györgyről elnevezett várat, települést is találunk azért. Itt van például Torockószentgyörgy, a Toroczkay família 13. század második felében felhúzott erdélyi vára, vagy az 1448 körül, Durdevác mellett Ernuszt Zsigmond pécsi püspök által a török ellen építtetett vár is.

Aztán a Pozsony feletti Szentgyörgynek is volt dolga ám a törökkel, nem csak erdélyi és délvidéki társainak. De előbb még ama elzálogosítás folyományaként Jodok és Prokop morva őrgrófok foglalták el 1386-ban fegyverrel, úgy kellett Szentgyörgyöt is ostrommal visszavennie Zsigmond királyunknak négy év múlva, mikor már kicsit jobban megvetette a lábát országunkban. Mátyás alatt az előbbiekben említett gróf előbb III. Frigyest támogatta, de nemzeti királyunk jobb belátásra bírta. Hűségéért később erdélyi vajdává is megtette, az erdélyiek meg királyt csináltak volna belőle Mátyás ellenében. János gróf aztán a sereggel érkező király lábaihoz borult, és csak a vajdaságot vesztette el, a fejét nem. Aztán 1434-ban a husziták tomboltak itt, végül 1543-ban a bazini és szentgyörgyi grófoknak is magva szakad, külön-külön és együtt is. Ahogy Bazin esetében, úgy itt is a bécsi királyé lesz minden, majd zálogba Illésházy uramé, akinek pályafutását röviden már érintettük.

Aztán ahogy Bazin, Szentgyörgy is önállósodni akart, ami csak 1647-ben a szabad királyi városi rang elérésével sikerült polgárainak. Ekkorra már állt a várost körülvevő, bástyákkal tűzdelt kőfal is. Ami azonban nem állította meg a Bécs ostromára induló törököt 1683-ban, de a kurucokat sem 1704-ben. 1711 után aztán a falak jórészét elbontják, 1726-ban pedig egy tűzvész teszi tönkre a maradékot. Szentgyörgy (és Bazin) könnyű asztali fehérbora viszont most is elérhető, kóstolja csak meg, akinek arra visz az útja. Nem fog csalatkozni benne.

Borító: Szőlők a dombokon (szlovakia.travel)