A HELY SZÍNEI SOROZAT

Szerencsés Szerencs

Szerencsés Szerencs

- 2018. november 7. 12:40

Szerencs vára pedig valamilyen csoda folytán csaknem épen átvészelte a zivataros évszázadokat, és a legutóbbi, 2011-es renoválás (tetőcsere) után továbbra is helyt ad a Zempléni Múzeum mellett egy művelődési háznak, és egy kollégiumnak is.

Bizony, úgy hozta a sors, hogy jórészt állnak még az eredeti falak, csak a bástyák nagyobbik részét bontották el a 18. századtól gyakran változó tulajdonosok. Mert Rákóczi Zsigmond után ugyan a családban maradt, de aztán a Rákóczi szabadságharc után a császáré lett. Aztán az Illésházy família vette meg, majd pedig a Grassalkovichok. Aztán jöttek a Szirmay grófok, no és az Almássyak, végül pedig megint csak a Szirmay család, aki egészen 1945-ig bírta ezt a pompás, reneszánsz elemeket mutató várkastélyt. Aztán az oroszok elől, ahogy más arisztokraták tették, elmenekültek a Szirmay grófok is, amit pedig nem vittek magukkal, az elvitték az oroszok, no és a városka népe, abban bízva, hogy nem jönnek már többé vissza érte a gróf urak.

Rákóczi-templom Szerencsen (Herman Ottó Múzeum – CC BY-NC-ND)

No de megint csak előre szaladtunk, mert a vár történetéhez az is hozzá tartozik, hogy vagy egy bencés kolostorra, vagy annak köveiből épült 1557 és 1558 között. Némethy Ferenc, a János király pártján álló tokaji kapitány kergette el a szerzeteseket, de valószínűbb, hogy aztán a kolostorukat is szétverette, hogy köveiből építsen itt a mocsár közepén a török portyák ellen sebtében várat. Aztán végül nem a török, hanem a Ferdinánd megbízásából e vidéket „pacifikáló” Schwendi Lázár generális foglalja el, mégpedig Tokaj sikeres ostroma után könnyedén. Hiszen ekkor Szerencset is a szokás szerint elhagyta az őrsége, Schwendi uramnak 1565-ben csak be kellett vonulnia az egy kaputoronnyal bíró négyszögletes erődítésbe. Amit aztán az uralkodó 1583-ban 9160 forintokért Rákóczi Zsigmond borkereskedőnek, a későbbi fejedelemnek zálogosít el, s idővel tulajdonába is ad. Rákóczi már 1586-ban hozzálát az átépítéshez, ekkor kapja meg a várkastély a reneszánsz jellegét. Zsigmond halála után György fia örököl Szerencsen, Lórántffy Zsuzsát feleségül vevén Sárospatakra költöznek.

Így Szerencs jelentősége megszűnik, 1644-ben ráadásul a király nevében erre hadakozó Esterházy Miklós nádor csapatai is felprédálják. A Rákóczi-idők utáni tulajdonosváltások a nyugati és az északi szárnyat raktárrá, magtárrá fokozzák le, csak a keleti rész és a kaputorony marad meg lakóépületnek. A II. világháborút szerencsére a tető és a falak is épen vészelik át (a berendezés, mint tudjuk, nem annyira), így aztán már a múlt század utolsó harmadában előállt az épület bevezetőben is említett, jónak mondható állapota.

Borító: A várkastély a Szirmayak tulajdonában (Herman Ottó Múzeum CC BY-NC-ND)

A hely színei sorozat

A tárogatós vár
2020. február 19. 11:20

Oroszlánkövek
2020. február 13. 11:54

Vár és zenekar
2020. január 30. 11:03

Várat a bolondnak?
2020. január 9. 10:41

A vérfürdők vára?
2019. december 18. 12:00

Két Éleskő is pusztul
2019. november 28. 11:47