A HELY SZÍNEI SOROZAT

Szolgái gyilkolták meg orvul a vár urát

Szolgái gyilkolták meg orvul a vár urát

- 2020. május 7. 10:24

Aztán a Balog-patak völgye fölé magasodó Balogvárról is szót kell ejtenünk, már csak azért is, hiszen ennek tövében fogta meg a török a nagyivó Bebek Györgyöt, 35 vár és erősség urát akinek nevével már találkozhattunk ebben a sorozatban. Hogy aztán Sztambulba vigyék, onnan pedig harmincezer jó aranyakért engedje csak el a szultán 1565 tavaszán.

De nem Bebek György történetéről szól eme írás, hanem Balogvárról, és az alatt meghúzódó Alsó- és Felsőbalogról. A várat és a falvakat még a Balog nemzetség hívta életre a tatárjárás után, természetesen IV. Béla kegyéből és ösztönzésére. (Engel Pál történész szerint a várat a vidék földesura, a Balog nemzetséghez tartozó Oth fia Henrik építette fel, akit 1299–1300-ban emlegetnek az oklevelek.) Aztán a família eltűnt a történelem süllyesztőjében, hegyükre itt a Széchi család lépett, akik aztán majd 1625-ig, egy rettenetes orgyilkosságig bírják a „Balogokat”. Miközben azért Giskra kemény rablói is ott tanyáztak Balog várában, akiket még Hunyadi Jánosnak kellett kiűznie erről a helyről is. Még Mátyás uralkodása alatt ismét a Széchi család van itt birtokban, hogy aztán eljöjjenek a török idők, és 1560-ban megtörténjen ama elfogás a vár alatti erdőkben, amiről a bevezetőben olvashattak. (Amúgy Bebek uramnak nem volt annyira rossz dolga Isztambulban, minden bizonnyal még a bort sem kellett nélkülöznie, míg a bécsi király és az erdélyi fejedelem is közbenjárt szabadulása érdekében.)

Bebek György szakácsa, Mihály mester (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)

Balog várát pedig nem sokkal ezután, egészen pontosan 1608-ban végvárrá nyilvánítja az országgyűlés által elfogadott 15. törvénycikk. Így akkori ura, Széchi György 1612-ben meg is erősíti falait, volt is rá pénze bőven, hiszen aztán nem sokkal ezután 100 000 aranyforintot fizet a kincstárnak a murányi birtokért, de 1620-ban megveszi Zólyomlipcse várát is. A bárói rangú nagyúr aranysarkantyús vitéz is volt, és királyi tanácsos, de aztán saját szolgái gyilkolták le orvul 1625-ben. A vagyont és a birtokot (így Balogot és tartozékait is) özvegye, Homonnai Drugeth Mária viszi tovább 1643-ban bekövetkező halálig. Ezután lép a színre Széchi Mária, a Murányi Vénusz, aki Balogot (is) hozományul viszi harmadik, Wesselényi Ferenccel kötött házasságába. A birtokra, és Balogra aztán az összeesküvés után 1671-ben a kincstár teszi rá a kezét, bebörtönözik még ráadásul az özvegyet is. A vár kapitánya ekkoriban a pennát is jól forgató Gyöngyösi István, akinek karrierje Wesselényi Ferenc titkáraként indul. Szolgálataira az özvegy is igényt tart, de elmarják mellőle, így lesz a költőből Balogon várkapitány 1668-tól, hat esztendőre. Hogy aztán visszatérhessen úrnője mellé, majd pedig Gömör alispánjaként, Ovidius olvasgatásával töltse utolsó éveit.

Balog vára, amelynek formájáról, erejéről nem sokat tudunk, 1678 és 1682-között, a Thököly Imre vezette hadjáratok idején lett az enyészeté. Maradékait az 1720 körül itt felépülő Koháry kastély hajdani vadaskertjében lehet látni. Köveinek jó része pedig ott lehet az itt 1691-től birtokos, császárhű família kastélyában.

Borító: A várból alig maradt valami (Wikipédia)

A hely színei sorozat

A hídvám volt a lényeg
2023. február 7. 6:32

A négyvárú Vasvár
2023. január 19. 10:43

Kálló kapitányai
2023. január 2. 9:18

A somogyi Csákány
2022. december 1. 9:10

Beer, a fortalitium
2022. november 24. 9:52

Történelem témában
megjelent publikációk