Tíz éve ment el a szobrász

Tíz éve ment el a szobrász

- 2022. november 22. 6:45

Ott nyugszik a zalai Bocska szép, fenyőfás temetőjében Fischer György, „Fisi”, a szobrász is, immár tíz esztendeje. 1956. november 5-én született Siklóson, és Nemesszentandráson halt meg éppen egy évtizede, ezen a napon.

Előttem van Fischer György alakja, igazi művész volt, a szó szoros értelmében. Örökké kereső ember, a kisplasztika koronázatlan királya. Azaz mégsem teljesen koronázatlan, hiszen 2005-ben csak megérkezett az az addigra már jól megérdemelt Munkácsy-díj. Meg hát más érdemesítések is, 1989/1991/1993 években például a pécsi Országos Kisplasztikai Biennálé Díjai, vagy a Zalai Tárlat díja 1991/1993/1996-ban. No és persze indulásnak a Derkovits-ösztöndíj a Képző után, amit Somogyi György tanítványaként végzett el 1977 és 1981 között. De az alapokat még a pécsi Művészeti Gimnáziumban, Rétfalvi Sándortól kapta meg.

Jobbról, feleségével egy keszthelyi kiállításmegnyitón (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

Az alkotáshoz feltétlenül szükséges lelket pedig hozta, hordozta magával a kezdetek, a születése óta. Mert csak így készülhettek el azok a sokszor végtag nélküli bronz szoboralakok, amelyek így egyszerre szánnivalóak, no és persze groteszkek is, mint sokszor az emberek, az egész világ. Már írtam, a kisplasztika királya volt, szerintem legszívesebben ezeken a kis, tenyérben elférő dolgokkal volt elfoglalva, de persze nem ugrott el a nagy, kültéri munkák elől sem. Amikor 2000-ben, választott lakóhelye, Zalaegerszeg Szent István szoborpályázatot írt ki, őt hozta ki győztesnek a zsűri. Aztán valamiért mégsem Fischer Györgyöt bízták meg a munkával, erre „fellázadt” a város, aláírásgyűjtés kezdődött, egyesület alakult. Végül közadakozásból, pályázatokból az ő 2,3 méteres, határozottan jobbra mutató, köpönyeges Országépítő szobra is megvalósulhatott.

Az Országépítő (kozterkep.hu)

Fischer még a Derkovits-ösztöndíj alatt, 1982-ben költözött Zalaegerszegre, 1988-tól négy esztendő szünettel, mindvégig tanított az egerszegi Ady Endre Művészeti Általános Iskolában és Gimnáziumban. Sokan ismerték és szerették. Tragikus hirtelenséggel ment el, a halálhírre vagy 200 ember érkezett meg az Eötvös közbe, az Országépítőhöz, hogy gyertyát gyújtson emlékére. Fischer 1984-től állított ki rendszeresen, volt, hogy feleségével, Németh Klára festővel, aki szintén a pécsi Művészeti Gimnáziumban végzett. 1985-ben készítette el Pais Dezső mellszobrát az egerszegi születésű nyelvészről elnevezett iskolába, de saját munkahelye sem maradt Fischer-mű nélkül. Ide Ady múzsájáról készített szobrot, aki egy széken ül, arcát részben kezébe temetve. De készített ivókutakat, Deák-szobrot Kanizsára, II. világháborús emlékművet is Bak községnek, utolsó köztéri munkája pedig a Fűzvölgy ’56-os mementója volt.

Tudósítás feleségével közös keszthelyi kiállításukról (Keszthelyi Televízió CC BY-NC-ND)

A bocskai temetőben egy 1992-es Piéta-szobrával szemben nyugszik, amely a fájdalmas Anyát ábrázolja, úgy, olyan „fisisen”.

Borító: Auróra című szobra (gocsejmuzeum.hu)